COURAGE

gyűjtemények hálózata

Der vollständige Name lautet Stiftung Sächsische Gedenkstätten zur Erinnerung an die Opfer politischer Gewaltherrschaft. Ihr Zweck ist die Bewahrung historisch authentischer Orte politischer Gewaltverbrechen und politischen Unrechts im Freistaat Sachsen als Orte zur historisch-politischen Bildung. Sie wurde 1994 durch die Sächsische Landesregierung gegründet.

A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei a Nagykönyvtárból, az ahhoz tartozó Kézirattárból és különleges gyűjteményekből, a Levéltárból, a Múzeumból és Adattárból áll. A Sárospataki Református Kollégiumot 1531-ben alapították. Az e korszakban keletkezett nyomtatott szövegeket, kéziratokat és más levéltári anyagokat összegyűjtötték. A senior diákok által választott hivatalnokok őrizték a dokumentumokat dobozokban és könyvszekrényekben. 1641-ben külön szoba épült a könyvtárnak. Az ellenreformáció időszaka után számos tudós gyarapította a könyvtárat, melynek állománya gyorsan növekedett. A 20. század elejére létrejött a kb. 100 000 példányból álló „Nagykönyvtár.” Napjainkban több mint 500 000 kötetet őriz a gyűjtemény. A Kollégium Múzeuma különböző gyűjteményekből alakult ki az 1700-as években. A 17. század második felében már létezett a „fizikai” gyűjtemény, majd a 18. században létrejött a „numizmatikai” és „természettudományi” kollekció, a 19. században pedig kialakították a „szépművészeti” és „régészeti” gyűjteményeket is.

A levéltár a Tiszáninneni Református Egyházkerületnek, egyházmegyéinek és egyházközségeinek, valamint a Sárospataki Református Kollégium különböző részintézményei által létrehozott iratainak gyűjtőlevéltára. A 17. század végi üldöztetések rányomták bélyegüket a levéltár történetére is, a korabeli, illetve az azt megelőző korszak iratainak jelentős része megsemmisült vagy elveszett. A Kollégiummal együtt a levéltár is megújult 1703 után. A kollégiumi és az egyházkerületi levéltárakat 1890-ben egyesítették. A levéltár 1951-ben gyűjtőlevéltárrá alakult át. Ezzel egyidőben kezdődtek a „mentőakciók”, amikor az egyházmegyei és egyházközségi iratok jelentős mennyiségét sikerült archiválni. Ma az állomány 380 fondban 471 iratfolyóméter terjedelmű. A vidéki Magyarországgal és Amerikában élő magyarok írásaiból hozták létre az Adattárat. Ez a gyűjtemény ma 250 000 dokumentumot tartalmaz.