COURAGE

gyűjtemények hálózata

Fejtő Ferenc Könyvtára egy eredeti demokratikus baloldali gondolkodó gyűjteménye. A Könyvtár egyedülálló lenyomata a kelet-európai jobboldali tekintélyelvűség, a szocialista diktatúra és a nyugat-európai baloldali romantika kritikájának. A mindenkori európai szellemi elittel szoros kapcsolatokat ápoló Fejtó 1938-ban hagyta el Magyarországot és költözött Franciaországba. A szabadságot nélkülöző Kelet-Európa sorsa iránti mély elköteleződése azonban haláláig megmaradt.

A Fekete Lyuk egy tradicionális munkáskerületben, váratlanul létrejött, legendás klub volt. Egykor igazi kultusz övezte a fiatal értelmiségiek, punkok és szkinhedek körében, de hamar a non-komformitás és a lázadás jelképévé is vált. Nagy Gyulára azonban, aki agitprop népművelőként a klubot alapította, ma már alig emlékeznek.

A közel 40 évig tartó, körülbelül 800 gyereket érintő, több politikai rezsimváltást át és túlélő (Horthy-, Rákosi, Kádár-korszak) bánki nyaraltatás egy különös, egyedi példája a fennálló renddel szemben eltérő normákat közvetítő (az 1920-1930-as évek reformpedagógiájából kinövő, urbánus baloldali-polgári értékrendű), saját, belső világgal rendelkező életformát is kialakító, közösségi gyakorlatnak és pedagógiai kísérletnek. Ennek a hosszú időszaknak a tárgyi nyomait őrzik az egykori bánki nyaralók, köztük Fábri és Háber Ferenc privátgyűjteményei.

The FV 112/15 Group Collection is a blend of artistic materials representing the time, social movements, and lifestyle of young people in Slovenia in the 1980s. It documents a central part of Ljubljana’s subculture and the alternative youth movement through the work of an amateur theatre group called the FV 112/15 Theatre and through the activities of three alternative clubs. The group cultivated an ironic attitude toward socialism and deconstructed bourgeois stereotypes.

Bibó István (1911–1979) politológus, szociológus, a jogfilozófia kiváló művelője. 1956-ban Nagy Imre második kormányának államminisztere. A november 4-ei szovjet támadás után ő volt az egyetlen kormánytag, aki a parlament már megszállt épületében két napon át kitartott posztján. Ezalatt menekülés helyett megírta híres nyilatkozatát a magyarokhoz, a világ népeihez és az ENSZ-hez, melyben a magyar forradalom védelmében erkölcsi és politikai segítséget kért. Életfogytiglani börtönre ítélték; amnesztiával szabadult 1963-ban. Utóbb a késő-kádári időkben az értelmiségi ellenzék és az erőszakmentes ellenállás mintaképe lett kikezdhetetlen erkölcsi tartásával.
Hagyatékának családi gyűjteményét – személyes dokumentumait, fényképeit, kéziratait, könyveit, hang és video felvételeit – közel negyven éve már fia, ifj. Bibó István művészettörténész, pedagógus gondozza szüleinek 1979 tavaszán bekövetkezett halála óta budai otthonában.