a totalitárius rendszerek üldözöttjei alternatív oktatási forma
alternatív életmód és hétköznapi ellenállás
avantgárd, neoavantgárd
békemozgalom
cenzúra
demokratikus ellenzék
diákmozgalom
emberi jogokért küzdõ mozgalom
emigráció
etnikai mozgalom
film filozófiai/elméleti mozgalmak
független sajtó
hazafias mozgalom
ifjúságkultúra
irodalom és irodalomkritika
kisebbségi mozgalom kritikai tudomány
képzõmûvészet környezetvédelem
lelkiismereti okokból tiltakozók megfigyelés, ellenőrzés médiamûvészet népművészet
nőjogi mozgalmak
populáris kultúra pártellenzék
szamizdat és tamizdat
színház- és előadóművészet
tudományos kritika társadalmi mozgalom
underground kultúra
vallási mozgalmak
vizuális művészet zene
bútor
egyéb egyéb levéltári iratok egyéb mûalkotások eseménydokumentáció
festmények
film
fényképek
grafika
hangfelvételek
ipar- és népmûvészet
jogi és/vagy pénzügyi dokumentáció
kiadványok
képregény és karikatúra kéziratok
műtárgy
szobrok
technikai felszerelés
videófelvételek
zenei felvételek
öltözék
Az Orfeo-csoportól szóló ügynöki jelentések az 1970-es évek első felének kultikus alternatív színházi csoportjáról adnak közelképet, a beszámolók személyes beszélgetéseken és a csoport rendezvényeinek látogatásán alapulnak. Az állambiztonsági szervek kíváncsiak voltak a tagok politikai nézeteire és arra, hogy e nézetek hogyan jelennek meg előadásaikban, de legfőképpen az előadások után tartott beszélgetéseken, vitákon. AZ ÁBTL-ben őrzött jelentések alapján kirajzolódik, hogy a belügyi szervek a „Közösség” fedőnevű akcióban hogyan alkották meg a „fennálló társadalmi rend”-del ellentétes nézeteket terjesztő művészek csoportját.
Az Orfeo művészcsoport tevékenységének eredményeként a színházi, zenei produkciók, fotográfiák, képzőművészeti alkotások mellett egy kommuna is felépült. Az 1972-74 között saját erőből épített pilisborosjenői ikerháztól az intenzív közös munka feltételeinek megteremtését várták. A gyűjteményképződés tulajdonképpen ez esetben a mindennapi élet következménye, egy alternatív, ellen-kulturális életforma tárgyakban testet öltött eredménye. A házak belső terei, berendezési tárgyai, az ezek által betöltött funkciók önmagukban is forrásértékkel bíró művészi produktumok. A ház az Orfeo számára az alternatív színházi munka és életforma helyszíne, a kommunista hatalom szemében pedig a társadalmi együttélés szabályait megszegő, erkölcstelen közösségi élet színtere volt.