Kistamás László (1958-) zenész, zeneszerző, performer, énekes, a nyolcvanas évek egyik legjelentősebb magyar underground együttesének, a Kontroll Csoportnak az alapító tagja. Tíz éves korától négy évig Párizsban élt szüleivel, akik kiküldetésen voltak ott, így az idő alatt ott is járt általános iskolába. Ez mély nyomokat hagyott benne, és miután hazajött hosszú, derékig érő hajával, rendesen ki is lógott az akkori magyar iskolarendszerből, nem csak kinézetben, de attitűdben is.
Kistamás eredetileg színházrendezőnek, rendezőnek készült, de úgy gondolta „kipróbál előtte mindent a másik oldalról”. Középiskola után Óbudán, Wéber Péter Mosolygó nevű amatőr színházi társulatának tagja volt, itt ismerkedett meg Hajnóczy Csabával majd Bárdos Deák Ágnessel is. Egy darabig aztán ő vitte tovább a Mosolygót, amiből később saját társulat, afféle akciócsoport szerűség alakult. Azonban a hetvenes évek végén szinte lehetetlen volt engedélyt szerezni független színházi előadásokra, különösen színházi múlt és kapcsolatok nélkül. Ahogy Kistamás visszaemlékszik, a színházzal szemben a zene világát sokkal nehezebb volt szabályozni: annyi zenekar volt, sokszor ügyetlenek és népszerűtlenek, hogy azok valamivel kevésbé érdekelték a hatóságokat is. Így Kistamás is a zene és a koncertek felé fordult. Hajnóczy Csaba, aki ekkoriban a Zeneakadémiára járt, tanította őt és Bárdos Deákot énekelni. Közben aktív részesei voltak az ellenkultúrának, performanszokat néztek, csináltak, happeningekben vettek részt. Sokat jártak moziba is, ami szintén nagy hatást gyakorolt rájuk.
Nem sokkal később ebből a baráti társaságból alakult meg a hamar legendássá váló Kontroll Csoport. Ennek megfelelően, a személyes kapcsolatok és azok alakulása igen meghatározó volt a Kontroll, és úgy általában ezeknek az underground együttesek történetét tekintve. Közben Kistamás két éves katonai szolgálatát teljesítette, Bárdos Deák Ágnes szavaival azért, hogy „a hadseregben is legyen titkos ügynökünk”. Emiatt egyik első, nagyközönség előtt játszott koncertjükre Kistamás nem is érkezett meg időben: már javában zajlott a koncert amikor megjelent a színpad felé tartva, és a szám közben szabadult meg az egyébként eltávozáson kötelezően viselendő katonai öltözéktől. Kistamás és Bárdos Deák énekelt, Hajnóczy gitározott. Kistamás azonban sosem tekintette magát igazán énekesnek, inkább afféle „hangadónak”, effektek és „ordibálós zajok” csinálójának. Ehhez a formációhoz csatlakozott Iványi Norbert dobosként, Farkas Zoltán basszusgitárosként, és Hajnóczy Csaba öccse, Hajnóczy Árpád, szaxofonosként. Ez az eredeti felállás, később „Ős Kontroll” aztán részben lecserélődött, részbe kibővült, többek között Müller Péterrel, ami a Kontroll egy új korszakát is jelentette.
Az első koncertjük igazából egy házibuli volt 1980 szilveszterén Wahorn András pomázi házában, majd 1981. január 25-én az URH előzenekaraként a Kassák Klubban hivatalosan is nyilvánosság elé léptek. Innen pedig a siker bár nem azonnal jött, de nagyon hamar. A Kontroll Csoport nem kötött kompromisszumokat, rétegzenét játszó amatőrök voltak, és bár előfordult, hogy nem, vagy csak álnéven (Antibébi, Ági és a Fiúk) tudtak előadni, Kistamásék viszonylag szerencsések voltak: hamarosan rendszeres próba- és fellépőhelyre tettek szert azzal, hogy az Ikarus Művelődési Ház – rendőri és pártfelügyelet mellett – befogadta őket. Kazettáik is csak kézről-kézre, föld alatt terjedtek, a 3t rendszerében mindig is a tűrt és a tiltott kategória között ingadoztak. Miközben csinálhattak filmet, háttérzenét, a szélesebb nyilvánosság elé nem engedték őket: a tömegkommunikációs médiumok leginkább csak nem vettek róluk tudomást. Ahogy Kistamás látja, ez bizonyos szempontból nagyobb fokú szabadságot jelentett: nem akartak és nem is nagyon kellett senkinek megfelelni, nem voltak mögöttük “sem kurátorok, sem kritikusok”. Egyik legnagyobb félelme éppen az volt, hogy olyanná válnak, mint a kor elismert rockzenészei. Bár volt szó lemezkészítésről és kiadásról is, ebből nem lett semmi: a Kontroll Csoport nem egyezett bele bizonyos sorok kihagyásába. Ironikusan ez nem is saját számaikat, hanem az URH együttes egy számának egy sorát érintette, a lemezkiadás terve mégis ebbe bukott bele. Ezzel együtt is, koncertjeik mindig teltházasak voltak, mígnem 1983-ban a Kontroll Csoport, karrierje csúcsán, feloszlott. Bár a búcsúkoncertet még nem véglegesnek szánták, végülis a megszűnést jelentette: mindenki ment a maga útján.
Kistamás László akkori párjával, Láng Katival a Balkan (Fu)Touristban zenélt tovább 1985 és 1989 között. Az együttes végül egy kislemez és egy nagylemez megjelenése után feloszlott a rendszerváltás előtt, Kistamás pedig – néhány Kontroll-emlékkoncertet leszámítva – felhagyott a zenéléssel. Azonban azóta is rendszeresen szerepel: színpadra lépett Jeles András társulatában (Monteverdi Birkózókör: A mosoly birodalma), játszott Sőth Sándor és Monori M. András filmjeiben (A szárnyas ügynök; Meteo), valamint több alkalommal konferált (Deja Vu Rövü; Vákuum TV). Emellett a kétezres években a Supergroup Művészcsoport keretében számos figyelemfelhívó és kreatív projekt szervezésében vett részt.
