Molnár Gusztáv interjúi a 80-as években készültek 17 interjúalannyal, magyar nyelven, és összesen kb. 45 óra hanganyagot tesznek ki. Ezek az interjúk csak egy kis részét képezik a 70-es és 80-as években készített interjúinak. Személyes projektjének a célja az információgyűjtés volt az „idősebb generációhoz” tartozó (zömében magyar) értelmiségiektől és politikusoktól a következő témakörökben: a) 1944 előtti illegalista tevékenységek, b) 1940–1944 közötti tevékenységek, c) magyar baloldali tömegszervezetek (Magyar Dolgozók Szövetsége, 1934-40; Magyar Népi Szövetség, 1944-1953) és más politikai pártok (Román Kommunista Párt), valamint magyar kulcsintézmények működése (például az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, 1844–1948; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, 1884–1948 stb.). A jelen gyűjtemény is tartalmaz interjúkat a Magyar Népi Szövetség vezetőivel, kik közül többen börtönt is szenvedtek a politikai és kulturális tevékenységeikért (például Demeter János, Balogh Edgár, Lakatos István, Méliusz József és mások). Molnárnak szándékában állt közölni ezen interjúk közül párat, de a Szekuritáté igen eredményesen befolyásolta a szerkesztőséget (Korunk) és az ellenőrző intézményeket egyaránt a közlés „elnapolása” érdekében. Az eligazodást ebben a nagyméretű és szerkesztetlen hanganyagban egy repertórium segíti, amely az beszélgetőpartner nevét, az interjú hosszát, illetve a beszélgetés tárgyát is rögzíti.
Az Erdélyi kisebbségi elitek a kommunizmus idején - Oral History projekt eredményeként 12 életútinterjúról készült videofelvétel. Az interjúk 2008–2010 között készültek magyar nyelven, a Videopontes Stúdió (Kolozsvár) közreműködésével és az Erdélyi Magyar Oral History Tár részét képezik, amelyet többnyire a Jakabffy Elemér Alapítvány tárol. A Dokumentációs Központban tárolt legrövidebb felvétel 5 óra, míg a leghosszabb 13 óra. 8 interjúnak elkészült az átirata is. Az egyéni életpályák mellett az interjúk a romániai magyar kisebbség szempontjából sorsfordító XX. századi eseményekre összpontosít, amelyek nagy hatással voltak a kulturális életre. Az interjúalanyok költők, szerkesztők, egyházi vezetők és politikusok, akik (többnyire) a kummunista uralom második felében voltak aktívak.
A Kriterion-interjúk csoportja 13 mélyinterjúból áll, amely 1970–1990 között a Kriterion Kiadónál dolgozó szerkesztőkkel készült. Az interjúk célja a Kriterion Kiadó működésének formális és informális aspektusainak feltérképezése, ezen belül pedig a korszak általános könyvkultúrájáról, írók-olvasók kapcsolatáról, az ellenőrző szervekkel, cenzúrával való kapcsolatról, a kiadó politikai stratégiáiról, a könyvterjesztésről stb. is szó esik. Az interjúknak hozzáférhetők az átirataik is.
A Rendszerváltás Romániában. Kisebbségek részvétele az 1989-es forradalomban és önszerveződési formák (1989. december–1990. május) c. kutatás keretében 16 erdélyi település (és Bukarest) helyi elitjével készült interjú és sajtódokumentáció annak érdekében, hogy feltárja a kisebbségek részvételét (elsősorban a magyarságét) a rendszerváltás eseményeiben és azokat a politikai/civil kezdeményezéseket, amelyek a kisebbségi életvilágok intézményesüléséhez, az érdekérvényesítő és az önazonosságot reprezentáló struktúrák kialakulásához vezettek. Az interjú egyik blokkja a rendszerváltás előtti ellenzéki tevékenységek ismeretéről, illetve azok gyakorlásáról szól. A kutatás keretében 82 interjú készült zömében magyar nyelven, ezek hanganyaga, illetve kb. 69 átirata hozzáférhető a Dokumentációs Központban.
Domokos Géza Szekuritáté-dossziéja egyenként 500–600 oldalas 33 kötetből áll, amely összesen kb. 18 ezer oldal. Négy kötet feljegyzéseket, jelentéseket, elemzéseket és más típusú, a Szekuritáté által kibocsátott dokumentumokat tartalmaz, a többi lehallgatási jegyzőkönyv, amely a Domokos lakásában, illetve a munkahelyén, a Kriterion Kiadónál elhelyezett lehallgató készülékek útján készült. Elektronikus másolat formájában, előzetes engedéllyel tanulmányozható a Dokumentációs központban.
Márton Áron Szekuritáté-dossziéjának repertóriuma – A Szekuritáté Informatív állománya/Fondul informativ két dossziét tartalmaz Márton Áron nevére, amely összesen 236 kötetből, kb. 77000 oldalnyi dokumentumból áll. A Dokumentációs Központban megtalálható a terjedelmesebb, 174 kötetből álló dosszié repertórium-szerű feldolgozása. A dosszié lehallgatási jegyzőkönyvekből, levelezésből, követési feljegyzésekből, jelentésekből, összefoglalókból, intézkedési tervekből és más típusú iratokból áll. A repertórium kereshető elektronikus formátumban tanulmányozható.