Cseh Tamás énekelt dalai a hetvenes évek elején bombaként robbantak a többnyire sablonos szövegekkel operáló könnyűzenei mezőny lokális terében. A korra jellemző szövegvilág minősége nem feltétlenül a szerzők ötlettelensége miatt volt olyan, amilyen: a nyilvánosság többszörösen filterezett csatornáihoz (rádió, televízió, hanglemez) való hozzáférés egyik fontos kritériuma volt a kényes témákat kerülő, problémamentes tematika (nem véletlen, hogy például a Kexnek, ahol Baksa Soós János, Cseh egyik példaképe volt a szövegíró, népszerűsége ellenére mindössze egy kislemeze jelenhetett meg egész pályafutása során).
Cseh Tamás dalai úgy voltak személyesek, hogy bennük egy generáció életérzései fogalmazódtak meg. A dalok sikere kettős pillérre épült. Bereményi Géza irodalmi minőségű, életképeket, a kor jellegzetes helyszíneit és figuráit felidéző, szorongásos, látomásos, érzelmeket, hangulatokat megragadó dalszövegeit Cseh Tamás mély átéléssel, ugyanakkor játékos formában személyesítette meg: egyszerű, ismerősnek ható, tudatosan felidéző hatású dallamok mentén, a tempót szabadon alakítva, az éneket hatásszünetekkel, ismétlésekkel modulálva töltötte fel érzelemmel a verssorokat, melyeket a hallgatók közül sokan a szabadság kibontakoztathatóságának tesztköreiként azonosítottak.
Egy évtizeddel korábban, a bakonyi indiántáborok egyik alapítójaként Cseh Tamás barátaival egy közösséget hozott létre. Néprajzi hűségre törekedve tanulmányozták az észak-amerikai indiánok tizenkilencedik századi életmódját, s az eltanult minták alapján évente egy-két alkalommal néhány hétig harci játékokat játszottak saját készítésű kellékekkel a maguk építette táborokban. Bár a játékok célja a bátorság, nyíltszívűség, természetszeretet erényeinek közösségben való gyakorlása volt, a korabeli hatalom illegális csoportosulást és klerikális elhajlást látott inkább benne.
Azonban mégsem ezért, hanem egy happening-kedvelő baráti társasággal való kapcsolata miatt került először komolyabban a titkosszolgálat látókörébe, később azonban indián-ügyekben és zenei pályafutása miatt is megfigyelés alatt tartották. Érdekes párhuzam, ami az archívum kutatásai nyomán került reflektorfénybe: a kor avantgardistái közé tartozó Erdély Miklós és Baksa Soós János ösztönzésére kezdett közönség előtt énekelni, majd filmrendezők (Bacsó Péter, Elek Judit, Grünwalsky Ferenc, Jancsó Miklós) is egyengették relatív későn induló, szokatlan kanyarokkal ívelő pályáját, amely végül színházi színpadokon bontakozott ki.
Népszerűsége miatt végül hét évvel az első száz dal megszületése után lemeze is megjelenhetett, amit azután további albumok követtek. Színházi előadásai mellett országszerte sokat koncertezett egy szál gitárral, és élete végéig folytatta az indiánjátékokat is. Füst a Szemében főnököt sokan őrzik ma is jó emlékezetükben.
A Cseh Tamás hagyatékát gondozó alapítvány létrehozásának gondolata 2011-ben merült fel, jogi személyként 2012 novemberében alakult meg. Az archívum kezdetben az Országos Széchényi Könyvtár égisze alatt működött. Mint kutatóhely 2013-ban kezdte meg tevékenységét a Magyar Nemzeti Levéltár keretein belül, majd működtetése 2015-ben átkerült a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft-hez. 2020. szeptemberétől az archívum a Petőfi Irodalmi Múzeum fennhatósága alá került. Ehhez 64 millió plusz forrást biztosít az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
