Piros tollal, kézzel írott, egy oldalas szöveg, alsó részén kis rajzokkal kiegészítve. A játékos hangvételű írás egy jelenséget, a füllel érzékelhető hullámrezgések alacsony rezgésszámú csoportját, a mély hangokat veszi közelebbről szemügyre. A szerző bátran él a megszemélyesítés eszközével, ennek segítségével a szóban forgó hangok eddig nem látott, mégis ismerősnek tűnő tulajdonságokkal ruházódnak fel.
A megszemélyesítés poétikai eszköz, melynek célja, hogy rávegye az olvasót a téma új nézőpontú végiggondolására, hogy megkedveltesse a hangok viselkedésének megfigyelését és a hangadást magát, valamint hogy derűs perceket szerezzen vele olvasójának (ahogy egy másik Fedélzeti napló-lapon írja a művészi tevékenység vonatkozásában: “a jókedv egy eredmény, az elvégzett munka eredménye”).
A művészi munka Január elképzelése szerint nem kritikai gyakorlat, hanem az élet különböző aspektusainak megszerettetésére irányuló törekvés, ami a szépségre (és a jóságra) hívja fel a figyelmet, ami egyszerre informálja és szórakoztatja (kényezteti) közönségét.
Ez a poétikus alkalmi szövegmeditáció számos megszemélyesítő szókapcsolat segítségével vázolja fel a mély hangok helyzetét, kitér a hangok eredetére, futólag alkotástechnikai kérdéseket is érint. A jelzők váratlan fordulatokat tartalmazó asszociációs láncot alkotnak, híven Január kora kamaszkorától fejlesztett munkamódszeréhez.
A ly helyett j írásmód (a tudatosan megszegett nyelvtani szabály) lehetővé teszi, hogy két különböző tónusban szerepeljen a kifejezés, ami által differenciált szerzői (és olvasói) viszony alakul ki a szóval, a kétféle használat révén külön entitássá válik a vékonyabb “méj” és a vaskosabb “mély”.
A mű egy ülésben készülhetett (
Fedélzeti naplónak nevezett füzetei sok ezer hasonló feljegyzést tartalmaznak), előbb a szöveg, azután a lap alsó részén található rajzok, melyek nincsenek direkt kapcsolatban az írott résszel, inkább díszítő funkciójuk van, kerek formákat társítanak a leírtakhoz, csinosabbá teszik a lapot, mintegy keretezve ezt a kis dicsőítő éneket.
