20 x 34 cm (29 x 43 cm keretben), fotók, hullámkarton, bársony, akril, gyöngyök
Három fotó alkotja a kompozíció magvát, egy felületre rendeződnek, festékkel és gyöngyökkel vannak díszítve. A képeken a baráti kör aktuálisan fontos tagjai láthatóak: a felső képen Január Herceg (Baksa Soós János), a középsőn Zuzu (Méhes Lóránt) és barátnője, Kecskés Kriszta, a harmadikon Vető János.
A kompozíció egy ideális helyzetet idéz, amikor együtt van a társaság. Ebben az időben Január Herceg már Berlinben élt, évente csak egyszer látogatott Budapestre, többnyire ősszel, általában egy hónapig maradt. A képen szereplő, tudatosan félrekomponált, automatával készített felvételt is levélben küldte, fél arca van csak a képmezőben.
Zuzu és Kriszta öltözéküket és testtartásukat tekintve egyaránt szinkronban vannak. A kép kiválasztásának kritériuma volt, hogy áradjon belőle a kor hangulata. Zuzu elmélyülten szív egyet a cigin, Kriszta átkarolja, a kétszemélyes kanapét mintha alájuk öntötték volna.
Vető János fotója drámai, nemcsak amiatt, hogy fekete-fehér: a kép egy súlyos autóbaleset után készült (néhány évvel korábban), válla, mellkasa, bal karja be van gipszelve. Arca a helyzethez méltóan komoly, ő az egyetlen, aki belenéz a kamerába.
A szerzői kommentár szerint spontán módon előállt, kézműves kompozícióról van szó. Először a fotók lettek fölragasztva az alapra, aztán jött a díszítés, festés, gyöngyök, üvegek, bársony. “Népművésznek képzeltem magam készítés közben” – mondja Zuzu, “mint egy pásztor, csicsa, díszítés, ami belefér”.
A kész kép azután Zuzu lakásának előszobájában lógott a falon. Láttára Január picit meg is hatódott. Később ő is készített egy kompozíciót, amin Zuzu szerepel (ugyancsak egy levélben küldött fotót használt fel hozzá). A kézműves attitűd hozzá is közel állt. Figyeltek egymás munkájára. Ekkoriban emelte (emlékeztette) Zuzut (Ősfény-ösvény című rajzsorozatának elkészülte alkalmából) is hercegi rang(já)ra.
A fehér keret csak jóval később, már egy másik lakásban került a kép köré.