Hely

• Budapest Torockó utca 1, Hungary 1026
  Térképen

Források nyelve

• Magyar

Gyűjtemény neve

• A pasaréti református ifjúsági gyülekezet gyűjteménye

Gyűjtemény története

• A pasaréti református ifjúsági gyülekezet tagjai nem alapítottak gyűjteményt saját múltjuk dokumentálására. A csoport történetéről szóló anyagok több magángyűjteményben találhatók, a legtöbb dokumentum Viczián István presbiter tulajdonában van. Viczián az 1950–1960-as években a pasaréti református ifjúsági csoport vezetője volt, számos forrást összegyűjtött, mert ő maga is kutatja a gyülekezet történetét. A tulajdonában lévő közel 500 fotót évekkel ezelőtt Viczián csoportosította, egy része családi albumban található, a többségük pedig kis borítékokban vagy dobozokban. Az 1980-as években külön fotóalbumot is összeállított a pasaréti ifjúság 1950-es évek végén, 1960-as évek elején készült képeiből. A fotóanyag digitalizálását Erdős Kristóf történész végezte el 2017-ben.

  Pasarét, mint gyülekezet kiemelt jelentőséget kapott az egyházpolitika és az állambiztonsági elhárítás területén. A vezető lelkész, Joó Sándor aktív szerepet vállalt a Református Megújulási Mozgalomban, amely 1955–1956-ban a pártállammal együttműködő református egyházat mind szervezeti–személyi, mind teológiai tekintetben meg akarta újítani. Joót így az „ellenséges”, „reakciós” lelkészek kategóriájába sorolták. Az eddigi kutatások során két olyan ügynöki munkadosszié került elő, amelyekben jelentések olvashatóak a pasaréti ifjúságról. Az állambiztonsági szervek „ellenséges”, a hatalommal szembeni tevékenységet, egyfajta ellenállást feltételeztek a pasaréti fiatalok között. Az egyházakkal és vallásos közösségekkel foglalkozó 1958. június 10-i párthatározat ugyanis tiltotta az ifjúsággal való foglalkozást, és külön is kiemelte a serdülő fiúk nyári táboroztatását, mint megengedhetetlen tevékenységet.

  A pasaréti ifivezetők tevékenységüket missziói elhivatottságként élték meg, tudatosan végezve azt, de nem kifejezetten a rendszer ellenében. Úgy érezték, hogy „a szellemet, ezt a lángot fent kell tartani”. Tevékenységük középpontjában ifjúsági kirándulások, bibliakör és gyermekmissziós munka állt. Mikesi Károly teológus és Viczián István 1958-ban vitte először táborozni az általuk vezetett pasaréti serdülő fiúkat. Az 1960-as évek második felében már két korcsoportra osztva működött az ifjúsági bibliakör. Joó Sándor a gyermekmissziós munkatársakkal való megbeszéléseket jó időben szintén a természetben szerette tartani. Motivációjuk nem a hatalommal szembeni ellenállásban, hanem személyes hitükben, meggyőződésükben keresendő.

  A pártállam azonban, amely nem tűrte meg az autonóm közösségeket, azok bomlasztására törekedett. A hatósági tiltás és a rendőrségi zaklatások miatt a pasaréti gyülekezet, hasonlóan más közösségekhez, tevékenységét a nagy nyilvánosságot kerülve végezte. A nyilvánossággal járó kockázatok elkerülésének szándéka ahhoz vezetett, hogy az ön-dokumentáció, a saját archívum létrehozása sajátos ellen-kulturális tevékenységgé vált. A pártállam által előírt nyilvánosságban megjelenő identitás helyébe, mely az ellenséges politikai célokat hangsúlyozta, a magán gyűjtemény a közösség szempontjából fontos értékeken alapuló ellen-identitást állított. Ha a gyülekezet történetét hivatalosan kialakító párt és állambiztonsági dokumentumok hivatalos emlékezetet hoztak létre, a közösség magán archívuma az ezzel kényszerként szembehelyezkedő ellen-emlékezetként jött létre.

Gyűjtemény leírása

• A pasaréti református gyülekezet megőrzött anyagai különösen fontosak a vallásos kisközösségek és a szocialista diktatúra viszonyának tanulmányozásához. A gyűjtemény jól mutatja a hatóságok által az autonómiájukat őrző közösségekre gyakorolt nyomás szerepét a „kulturális ellenállás” formáinak kialakulására. Viczián István magánygyűjteménye a kevésbé ismert református gyülekezetek helyzetébe enged betekintést. A pasaréti gyülekezet ugyanis a református közösségek között kiemelt jelentőséget kapott a kommunista egyházpolitikában. A helyi lelkész, Joó Sándor aktívan tevékenykedett a Református Megújulási Mozgalomban, amely az ötvenes évek közepén a szocialista rendszerrel együttműködő kálvinista egyházat meg akarta változtatni. Joót ezért az “ellenséges” kategóriába sorolták.

  A Viczián István magángyűjteményében lévő anyag nagy része fotó, diafilm, illetve levelek. A fotók elsősorban szabadidős tevékenységek – társasági összejövetelek (“rézangyalok”), kirándulások, nyári táborok (pl. az 1958-as balatonszárszói táborozás stb.) során készültek, a legtöbb 1956 után. Viczián gyűjteményében emellett található 12 negatív is, a rajta lévő képek témája az 1959-es káptalanfüredi nyári táborról szól. A levelek nagy része Viczián István magánlevelezése, amelyek szintén fontos forrásai a pasaréti református ifjúság történetének.

Gyűjtemény tartalma

• fényképek: 100-499
• kéziratok (személyes dokumentumok, naplók, feljegyzések, levelek, vázlatok, stb.): 10-99

Gyűjtemény gondozója

• Viczián, István

Tulajdonos

• Viczián, István

Gyűjtőterület

• helyi

Téma

• alternatív oktatási forma (pl. repülõ egyetem)
• alternatív életmód és hétköznapi ellenállás
• vallási mozgalmak

Alapító

• Viczián, István

Alapítás ideje

• 1956

Alapítás helye

• Budapest, Hungary
  Térképen

Kapcsolódó alkotó

• Joó, Sándor
• Viczián, István

Gyűjtő

• Viczián, István

Fontos esemény

• Viczián István anyagokat kezd gyűjteni a pasaréti református ifjúsági körről (1956)

Ajánlott tétel

• Pasaréti református fiatalok kiránduláson, Budajenő, 1959. április 4. Fotó

Hozzáférés típusa

• csak előzetes egyeztetéssel látogatható

Publikáció

• Erdős Kristóf: Református ifjúsági élet Pasaréten (1945–1970). In: „Illegális ifjúsági munka”. Cserkészközösségek a diktatúrában. Szerk. Tabajdi Gábor. Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 2017. 116–125. Cikk

A bejegyzés szerzői

• Erdős, Kristóf
• Pál, Zoltán

Hivatkozások

Balogh, Margit–Gergely, Jenő: Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon 1790–2005. (Dokumentumok). II. kötet, 1944–2005. [State, Churches, and the Practice of Religion in Hungary, 1790–2005. (Documents) Part II.] História–MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2005. (História könyvtár, Okmánytárak 2.) 1006.

Bolyki János: Joó Sándor a kiemelkedő igehirdető és lelkigondozó. [Sándor Joó, the Prominent Preacher and Pastor] In: Reformátusok Budapesten 1. Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról. [Calvinists in Budapest 2. Studies on Calvinism in the Hungarian Capital.] Ed. Kósa László. Argumentum–ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, Budapest, 2006. 650–658.

Draskóczy István: “Nékem az élet Krisztus – és a meghalás nyereség”. Dr. Joó Sándor élettörténete. [“For Me, Life is Christ – And Death is an Earning.” The Life Story of Dr. Sándor Joó] Parakletosz, Kiskunfélegyháza, 1993. (Parakletos könyvek)

Erdős, Kristóf: Interview with István Viczián, Dr., 29 December 2016. (In the possession of the author.)

Iratok a Református Megújulási Mozgalom történetéből, 1956–1957. [Documents from the History of the Calvinist Revival Movement, 1956–1957]. Ed. and with an introductory essay by Kiss, Réka. [Dunamelléki Református Egyházkerület], [Budapest], 2007. 17–45.

Kiss, Réka: Fejezetek a budapesti reformátusság második világháború utáni történetéből az 1970-es évekig. [Chapters from the history of Calvinism in Budapest from the End of World War II until the 1970s]. In: Reformátusok Budapesten 2. Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról. [Calvinists in Budapest 2. Studies on Calvinism in the Hungarian Capital.] Ed. Kósa László. Argumentum–ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, Budapest, 2006. 1387–1389.

Kiss, Réka: Az egyházpolitika és a református egyház a forradalmat követő évtized egyházi pereinek tükrében. [Church Policy and the Reformed Church in Light of the Show Trials during the Decade after the Revolution.] In: Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban. Tanulmánykötet. [Persecution of the Church and the Persecutors of the Church in the Kádár Period. Studies] Ed. Soós Viktor Attila–Szabó Csaba–Szigeti László. Szent István Társulat–Luther, Budapest, 2010. 289–305.

Viczián, István , interview by Erdős, Kristóf, December 29, 2016. COURAGE Registry Oral History Collection