Kamarás István vallásszociológus, író, egyetemi oktató. 1941-ben született Munkácson. Tagja volt a szentimrevárosi földalatti katolikus mozgalomnak. Érettségi után nem vették fel egyetemre, mert hittanórákat látogatott és nem volt munkás-paraszt származású. Csak két év fizikai munka után kerülhetett be a felsőoktatásba. 1966-ban végzett az ELTE magyar-könyvtár szakán. Tagja volt a politikai botrányt okozó egyetemi folyóirat, a Tiszta Szívvel szerkesztőségének (a lapban különböző felfogású személyek, később ismertté vált alkotók, értelmiségiek kritizálták a rendszert). Elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem esztétika szakosítóját és az ELTE szociológiai szakát. Első munkahelye az MTA Könyvtárának levéltári csoportja volt, 1968 és 1985 között az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjának Olvasáskutatási Osztályán dolgozott, elsősorban olvasásszociológiai vizsgálatokat végzett. 1985-ben átkerült a Művelődéskutató Intézetbe, ahol vallásszociológiai kutatásokat folytatott. 1990 és 1995 között az Országos Közoktatási Intézetben, 1996-tól 1998-ig a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Intézetében dolgozott. 1999 és 2010 között a Pannon Egyetem oktatója, ahol megalapította az Antropológia és Etika Tanszéket. 1965-től jelennek meg irodalmi művei, több mesekönyvet és regényt is írt.