Petri György (1943-2000) költő, műfordító a SZETA és a szamizdat Beszélő egyik alapítója

Szülei egyetlen fia volt, nehéz gyerekkorral. Korán meghalt apja üzletkötő, anyja könyvelő volt. Kisgyerekként vallásos nevelést kapott, a Battyhány téri Szent Anna-templomba járt ministrálni. A Toldy Gimnázium után 1966-tól az ELTE magyar-filozófia szakára járt.

Első verseit a Kortárs és az Élet és Irodalom közölte, majd évekre elhallgatott. 1971-es debütáló kötete: a Magyarázatok M. számára sikert hozott. Három év múlva még egy könyvét kiadták Körülírt zuhanás címmel, ám ezután 1975-től 1988-ig közlési tilalommal sújtották, így versei a rendszerváltásig csak szamizdat és nyugati emigráns lapokban jelenhettek meg. Örökhétfő című 1981-ben megjelent első szamizdat kötetének számos remek darabját ma is egy korszak (a késő-Kádár-kor) és egy életérzés (a lázadás, az elfojthatatlan szabadságvágy) mementójaként idézik. Önpusztító életet élt, a szerelmek, az ital, a szókimondás s az intranzigens erkölcsi ellenállás makacs szenvedélyével, szarkasztikus politikai költészete máig egyedülálló a magyar lírában.  

A SZETA alapítója, 1981-től 1989-ig a Beszélő alapító szerkesztője, a hazai demokratikus ellenzék markáns alakja volt. 1989-től haláláig a Holmi szerkesztőgárdájának is aktív tagja maradt.