Művészettörténész, kurátor, egyetemi tanár. Az ELTE BTK történelem–művészettörténet szakán végzett (1981), a művészettörténeti tudomány kandidátusa (Tudomány és művészet – új médiumok, 1994). Az MNG muzeológusa, gyűjteménykezelője (1981–1983), ösztöndíjas az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportban (1983–1987), szellemi szabadfoglalkozású művészettörténész (1987–1991). Tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak (1981-87) és az Indigo csoportnak.
Alapítása óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékének vezetője (1990-), 1997-től a C³ Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány igazgatója is. Fotó- és filmtörténettel, képelmélettel, az új, technikai médiumok (videó, számítógép) történetével, elméletével, művészeti vonatkozásaival foglalkozik.
Számos nagy léptékű médiaművészeti és médiatörténeti kiállítás kurátora (Film/művészet; A pillangó-hatás; Perspektíva; Média Modell; Látás – kép és percepció; Aura; Aktív kép; A képek állása stb.) esszék, tanulmányok szerzője. Emellett a nyolcvanas évektől kezdődően több kísérleti filmet és videót készített. 2011-ben a Velencei Biennálé magyar pavilonjának kurátora volt (Németh Hajnal: Összeomlás – Passzív interjú).
