Diósi Pál (1942) magyar szociológus és tanár. 1964 és 1966 között raktárosként dolgozott a Fővárosi Mértékutáni Szabóságnál, 1966-tól 1968-ig statiszta volt az Operaházban. 1966 és 1983 között a Villamos Kismotorgyár esztergályosa, közben az ELTE bölcsészkarán tanult, ahol 1971-ben magyar nyelv és irodalom tanár és népművelő diplomát szerzett. 1968 és 1971 között közművelődési előadó a Radnóti Miklós Művelődési Házban, 1971–1972-ben művészeti főelőadó Budapest II. kerületi Tanács Népművelési csoportjában. 1975 és 1977 között a Fővárosi Művelődési Ház, 1979–1982-ben a Művelődéskutató Intézet külső kutatásvezetője. 1975–1978-ban és 1979–1980-ba az ELTE BTK külső oktatója. 1972 és 1988 között a KISZ Ifjúság- és közvéleménykutató csoportjában tudományos munkatárs. 1989-től 1991-ig hálózatvezető a Számítástechnika Alkalmazási Vállalatnál (SZÁMALK). 1992-ben megalapította a DIÓDATA Szociológiai Kutató és Tanácsadó Irodát, azóta is ott dolgozik. Számos tanulmányt írt az ifjúságról, a prostitúcióról, a kisvállalkozásokról stb.