Csapody Tamás (1960-) jogász, szociológus, bioetikus, politológus, több civil mozgalomban vett és vesz részt alapítóként, aktív tagként.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) kapott jogi (1986) és szociológus diplomát (1989), politológiából pedig tudományos fokozatot szerzett (2000). A Semmelweis Egyetem (SE) Magatartástudományi Intézetében tanít és kutat 1993 óta, bioetiktát oktat.
Csapody Tamás az 1970-es évek közepén került a Bokorral kapcsolatba, soproni egyetemista évei alatt Simonyi Béla egyetemista társán keresztül. Később maga is kisközösségi vezető lett. Kapcsolódási pontot római katolikus családban való nevelkedése jelentett, a templomba és hittanra járás természetes volt számára, a Bokor a vallási tanok gyakorlati, kisközösségi kereteken belüli megélését jelentette. A vele készült interjúban Csapody elmondta, a tevékenység illegális jellege nem tudatosult bennük, üldözöttséget nem éreztek a rendszer részéről. A közösségre betiltandó szektaként tekintő katolikus egyház felől azonban erős támadást tapasztaltak. Tudták, hogy megfigyelik őket, az egyik nyári táborban például civil ruhás nyomozók jelentek meg. A fenyegetettség az első katonai szolgálatmegtagadó bebörtönzésekor vált élessé, a Csapody közvetlen környezetébe tartozó Simonyi Bélát három évre bebörtönözték.
A Bibó István Szakkollégiumban – az első katonai szolgálatmegtagadó Bokor-tag Merza Józseffel együtt – 1988 februárjában megalapították Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kört, jelen volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának ülésein Kenedi János lakásán. Számos civil, pacifista, háborúellenes szervezet munkájában vesz és vett részt itthon és külföldön. Maga Csapody az egyetemi továbbtanulás miatt nem vált szolgálatmegtagadóvá, ennek ellenére az erőszakmentességért való szilárd kiállása miatt tiszteletbeli tagja több szolgálatmegtagadással kapcsolatos mozgalomnak.
Csapody szemlélete tudományos tevékenységében is hangsúlyosan megmutatkozik. Kutatási területe az erőszakmentesség témaköre, emellett interdiszciplináris kutatásokat folytatott a civil társadalom, alternatív mozgalmak, emberi jogok, polgári engedetlenség, passzív rezisztencia és a honvédelmi kötelezettségek témakörében. Tovább úttörő történeti munkássága fontos eredményeket hozott a szerbiai Borba munkaszolgálatosként elhurcolt magyarországi zsidó és kisegyház-tagok sorsára vonatkozóan.
2007-ben nagy visszhangot váltott ki Csapody cikke a Rákoskeresztúri köztemető 298-as díszparcelláról. A nemzeti emlékhelyen mint kiderítette „A hazáért haltak vértanú halált” feliratú díszsírhelyen munkaszolgálatosokat gyilkoló keretlegények is nyugszanak. Csapody a Minőségi Újságírásért-díjat nyerte el Marányi Ede, bori táborparancsnok sorsát feltár cikkéért, 2009-ben megkapta a Radnóti Miklós antirasszista díjat is.
