Birkás Ákos a hetvenes évek elején kritikai szemléletű, groteszk, banális elemekkel operáló »rossz festészettel« kísérletezett. A gyűjteményben található festményének tárgya ez esetben négy, akkoriban Magyarországon forgalmazott, angol importból származó képeslap.
A képeken plüssállatok láthatók életképekbe rendezve (barkácsolás, hegymászás, kerti összejövetel, piknik). A lapokat négyzetrácsosan egymás mellé rendeli, ami „kép a képben” szituációt hoz létre, eltávolítva a nézőt a képen látható játékállatok “cukiságától”, lehetővé téve a gyerekek számára forgalmazott image összehasonlító, vizuális szempontból történő vizsgálatát.
Ez a fénykép után festett kompozíció a szerzői szándék szerint – festésmódjának tárgyilagos karaktere ellenére – mégsem azonos szemléletű a korabeli nyugati fotorealista festészettel (például Franz Gertsch vagy Chuck Close műveivel). A festőt – a tanult felfogással és a hivatalos ideológiai állásponttal egyaránt szembehelyezkedve – az „esztétikai realitás” feltérképezése érdekelte, a vizualitás valós helyzetének felmutatása, elemzése és ezáltal elfogadásánk lehetővé tétele.
Sasvári Edit. Építmény vagy út? Beszélgetés Birkás Ákossal, in: Birkás, A., Szipőcs, K., & Ludwig Múzeum (Budapest). (2006). Birkás Ákos: Művek/Works 1975-2006 = Werke 1975-2006. Budapest: Ludwig múzeum.
