A hetvenes évek során szárba szökkenő filmes irányzat, a Budapesti Iskola szociológiai nézőpontú dokumentarista törekvése érvényesül ebben a dokumentum-játékfilmben, egy intelligens, ambiciózus cigányfiú “fejlődésregényében”, amely a németfalusi cigánytelep lakói, köztük Cséplő György életének és a fiatalember elszakadási kísérletének bemutatásával vázolja fel a cigányság helyzetét a hetvenes években.
Szituációs dokumentumfilmjét a rendező úgy forgatta, hogy helyzeteket hozott létre, melyek során már nem avatkozott bele az események menetébe (hacsak a kamera jelenlétét nem tekintjük eleve beavatkozásnak). Schiffer jelenidejűvé akarta tenni a történetet, hogy a néző átélhessen, s ne csak megfigyelhessen egy problémát, hogy részesévé válhasson a történetnek, hogy azonosulhasson a főhőssel.
A film (Kemény István kutatásaival párhuzamos) egyik tanulságos megállapítása, hogy a cigány és nem-cigány lakosság legszegényebb, legelesettebb csoportjai azonos módon élnek, gondolkoznak, tehát nem faji alapon, hanem a társadalmi rétegződés felől érdemes a cigánykérdéshez közelíteni.
A BBS és a Hunnia Stúdió közös produkciója.
