Haraszti Miklós A cenzúra esztétikája című írása volt az egyik leghíresebb szamizdat kiadvány az 1980-as években, ugyanis a pamflet tett először kísérletet arra, hogy megértse teljes komplexitásában az államszocialista cenzúra rendszerét, emellett nyílt és radikális kritikáját is adta az állami cenzúrának. Ez az 1986-os, az AB Független Kiadó által megjelentett kiadás, melynek borítóját Rajk László tervezte, nem az első volt. Már 1981-ben megjelent, de annak a kiadványnak a másolatai ritkák és nehezen hozzáférhetőek voltak. Sokan csak Petri Györgynek és Klaniczay Gábornak a Beszélő nevű szamizdat folyóiratban 1982-ben megjelent kritikai esszéiből értesültek Haraszti munkájáról. A könyv nagy nemzetközi karriert futott be. Megjelent franciául L'Artist d'Etat néven a párizsi Fayard-nál 1983-ban, majd 1984-ben Der Staatkünstler címmel németre is lefordították és kiadták a nyugat-berlini Rotbuch Kiadónál. Három évvel később angolul is megjelent Konrád György előszavával a new york-i Basic Booksnál. Az angol nyelvű publikáció (The Velvet Prison: Artists Under State Socialism) három egymást követő kiadást is megélt három év alatt. Számos ismert személy dicsérte, köztük Josef Škvorecký is a TLS-nél.

Harasztit az 1970-es évek közepén kezdte el foglalkoztatni egy „új civilizáció” fejlesztésének gondolata, miután felismerte, hogy a Kádár-rendszer az 1956-os forradalmat követő két évtizedben sikeresen konszolidálta hatalmát. Nézeteire jelentős hatást gyakorolt Konrád György és Szelényi Iván híres könyve, az Értelmiség útja az osztályhatalomhoz (magyar emigrációs kiadványként megjelent 1978-ban; magyar szamizdatként 1985-ben; angolul 1979-ben), mely legépelt másolatokon terjedt 1974-től. Egyik központi tétele az volt, hogy az értelmiségiek alkalmazkodtak a rendszerhez és annak logikájához, köztük azok is, akik egykor ellenálltak. Haraszti 1980 augusztusában fejezte be a kéziratot, a szöveg decemberre már bekerült a földalatti könyvforgalomba. Kétségtelen, hogy nemzetközi sikeréhez az írás bölcsessége és mélysége mellett hozzájárult a Szolidaritás mozgalom megjelenése és elnyomása is.

A rendszerváltás után, 1991-ben a könyv legálisan is megjelenhetett, s érdekes módon a hong kong-i kiadás számos kínai diák érdeklődését felkeltette az új évezred első évtizedében.