A festmény a Zuglói kör mintegy tíz éves fennálásának abból az időszakból származik, amikor a csoport tagjainak munkásságában leginkább kiteljesedett a francia absztrakt expresszionizmus hatása, ami a magyarországi Art Informel rövid, de határozott manifesztációjának számít. A kifejezés szabadságát hangsúlyozó festészeti trend azért vált a magyar kontextusban igazán fontossá a hatvanas évek elején, mert szembe helyezkedett a kor kultúrpolitikája által kizárólagosan elvárt szocreál esztétikai elvekkel. Így a művészet autonómiája mellett való állásfoglalás politikai jelentőséggel ruházódott fel, ami sajátos jellemzője nem csak a magyar, de a közép-kelet-európai neo-avantgárd törekvéseknek is.

A Két nő kiállítástörténeti szempontból is jelentőséggel bír, mert szerepelt a Zuglói kör ÚT – Új Törekvések című tárlatán 1966-ban, amelyet a megnyitó után azonnal bezáratott a Képzőművászeti Lektorátus. A kiállítást a MALÉV KISZ klubjában rendezték meg, és többek között Bak Imre, Deim Pál, Galambos Tamás, Hortobágyi Endre, Lakner László, Molnár Sándor és Nádler István mutatta be műveit. Az alternatív helyszínre azért esett a választás, mert a hivatalos kiállítóhelyeken nem lett volna lehetőség a kiállítás megrendezésére, különösen a korábbi, a Képzőművészeti Főiskola KISZ klubjában 1963-ban rendezett és betiltott tárlat után.