A szervezet első 1976-os májusi tüntetése előtt az eredetileg pénzhiány okán nagyon rövidnek szánt reklám ötlete megváltoztatásra került, amikor a híres Ogilvy & Mather nevű reklámügynökségnél dolgozó Bázsa Csabával sikerült kapcsolatot teremteni, akivel együtt előbb egy New York Times-ban megjelent Ceausescu-t éltető propaganda cikkre írt választ fogalmaztak meg, melyet a Times le is hozott. Az erre érkezett, ugyanitt lehozott propagandisztikus válasz egy romániai Fulbright Fellow tollából annyira feldühítette a fiatalokat, hogy úgy döntöttek, egy komolyabb cikket írnak, és a tüntetést ebben a cikkben hirdetik meg. Bázsa Csaba ennek keretében vállalta, hogy a mintegy tizenkétezer dollárba kerülő népszerűsítés érdekében a saját állását adja fedezetül. Az akció – ennek a ténynek a tüntetésen történt nyilvánosságra hozatala okán – sikerrel járt: a tüntetés után ui. a reklámügynökségnek és az újságnak együtt fizetendő tarifánál jóval nagyobb összeg gyűlt össze. A román ENSZ misszió épülete elé összehívott tüntetésben való részvételre történő buzdítás mellett alaposan végig tárgyalta azokat a rendelkezéseket, amelyek következtében a romániai kisebbségeket diszkrimináció éri (anyanyelvű oktatás és nyelvhasználat szűkös lehetőségei, történelmi adatok és statisztikák meghamisítása, kulturális archívumok elkobzása, rokonokkal való kapcsolat felvételének lehetetlensége és kisebbségi közösségek szétzilálása). Ezután számba vette azokat a nemzetközi jogi és saját alkotmányában lefektetett kötelezettségeket, amelyeket Románia ezzel a gyakorlatával megsértett. A cikk végén felszólította az Egyesült Államokat az emberi jogokért történő kiállás mellett: a Kongresszust arra kérte, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének csupán a szabad kivándorláshoz való feltételszabás gyakorlatát vonja vissza, az amerikai kormányt pedig arra, hogy gyakoroljon nyomást Romániára a kisebbségekkel való bánásmód javításának érdekében. Az amerikai nyilvánosság figyelmének felhívása mellett pénzgyűjtésre és egyéb támogatásra szólított fel. A hirdetés sikerének oka valószínűleg abban rejlett, hogy a Bázsa Csaba közvetítésével megismert reklámszakember kihúzott minden, a Veress Bulcsú, Brogyányi Jenő, Hámos László és felesége által megfogalmazott előzetes vázlatban szereplő kifejezést, amely Erdélyre vonatkozott, Romániával helyettesítve azt. Emellett nem csupán a magyarságot, hanem az összes kisebbséget is érintve sorolta fel a rendelkezéseket.