Fodor József az elbeszélések szerint kiemelkedő búcsúvezető volt. Ahol megjelent, ott a liturgián kívüli események szervezőjévé, vezetőjévé vált. A zarándokok ismerték, várták bevonulását az egyes alkalmakkor. Fodor 1940-től rendszeresen vezetett zarándoklatokat a különböző kegyhelyekre. A búcsúvezető könyve az 1957 és 1974 közötti alkalmakat mutatja be, közel 500, kéziratos oldalon keresztül. A zarándokkönyv a bejegyzések mellett fényképeket, szentképeket, kézzel készített rajzokat tartalmaz. 
Fodor kéziratos bejegyzéseket írt, minden út alkalmával a kegyhelyen a plébánossal, a házfőnökkel vagy az ott lévő püspökkel is íratott a könyvébe, és lepecsételtette a bejegyzéseket. A könyvében olvasható szövegek a zarándoklat tényét örökítik meg, de akadnak benne idézetek, a búcsúsokat dicsérő, áldó, köszönetnyilvánító sorok. 
Fodor József könyvéből saját, 1957 és 1974 közötti életpályája is elénk tárul. 18 év alatt 153 zarándokcsoportot vezetett, ebből 12-őt külföldön. Az 1962 és 1971 közötti évei különösen aktívak voltak, mert akkor hihetetlen energiával és aktivitással, 120 csoportot vezetett zarándokutakon. Az útjai alkalmával hazai és külföldi kegyhelyeken is megfordult. A bejegyzések tanúskodnak a kedvenc zarándokhelyeiről, de új helyszínek felkutatásáról is. A személyes dokumentum a búcsúkról, a kegyhelyek környezetéről, világáról sajátos képet ad, megjelenik előttünk a búcsúvezető lelkisége, a korabeli vallásgyakorlat lehetséges formái. A könyv 1986-ban került a Keresztény Múzeum gyűjteményébe. 

Fodor József könyvét Soós Sándor adta ki 2008-ban. Soós felsorolta a Fodor által vezetett zarándoklatokat, kontextusba helyezte a bejegyzéseket, emellett a búcsúvezetők társadalomban betöltött szerepét is elemezte.