Lakner László: Identitás I. (Kötél), 1969, olaj, vászon: 120 × 50 cm; kötél: 159 × 54 cm
Lakner László Identitás I. (Kötél) című munkája a magyarországi neoavantgarde jelentős manifesztációján, a második Iparterv kiállításon került először bemutatásra 1969-ben Budapesten. A mű két részből áll: az egyik panelt egy vertikálisan keretbe feszített hajókötéldarab alkotja, a másik panel egy azonos léptékű kötél hasonlóan pozicionált festett mása. A festett panel is be van keretezve, de valamivel rövidebb. A festett kötél igen részletgazdagon és élethűen van ábrázolva, csak a színe sötétebb valamelyest, mint a tárgyé, és egy picit ívesebben kanyarodik az alapvetően vertikális forma. A festés helyenként apró fröccsenésekkel tarkított, ami enyhe görbülettel együtt becsapódás, ütés érzetét kelti. A festett kötél spirálja balra, a kenderkötél fonata jobbra tekeredik.
A diptichon szerkezetű kompozíció eredeti és másolat, ábrázolás és modell, tárgy és lenyomat, valóság és imitáció viszonyrendszereire kérdez rá érzéki eszközökkel. A kenderkötél nyers jelenvalósága és a festett kötél részletgazdag, szinte fotorealista, ugyanakkor dinamikus előadásmódja, valamint a két kötél hasonló, mégis finoman eltérő pozicionálása sajátos feszültséget teremt. A kötél, mint szimbólum és mint tárgy a néző kulturális emlékezetét is aktivizálhatja (utalhat hajózásra és kínzásra), ugyanakkor festői eszközökkel reflektál a látványelvű leképezés konceptuális problematikájára, a művészet identitására. Éppen ez utóbbi, "kutyaharapást szőrével" mozzanat teszi különlegessé Lakner (készülésének idején revelatív újdonságnak ható) konceptuális felfogású művét.