Ez a gyűjtemény több mint száz darab különböző méretű kalács- és kuglófformát tartalmaz, amelyek a 19. és a 20. századból származnak. Ezek a tárgyak emblematikusak a magyar népművészet és kézművesség számára. Kétféle tárgytípust képviselnek: gyakorlati célú tárgyakat és díszítőrendeltetésű tárgyakat. Hagyományosan, a kalács vagy kuglóf tésztáját belenyomták és kisütötték a sárga- vagy vörösrézből készült formákban. Ezek a sütemények kötelező része voltak a magyar falvak karácsonyi ünnepeinek, amely ellen az ateista kommunista rendszer határozottan fellépett. Ezeket a formákat csak agyagbélésű sütőkemencékben lehetett használni, így már kezdték elveszíteni gyakorlati céljukat, mivel a kommunista modernizációs projekt az 1960-as évektől kezdődően alapvető változásokhoz vezetett az életmódban (például a főzési szokások tekintetében), még Románia vidéki területein is. Mi több, ezeket a formákat kézzel készítették régen eltűnt rézműves műhelyekben, ahol a puha fémek feldolgozásának hagyományos módszereit alkalmazták. Röviden, ezek a sárga- és vörösréz tárgyak a magyar művészet és kézműves hagyományok szimbólumai Erdélyben, amelyek megőrzéséhez a román kommunista rendszernek kevés érdeke fűződött. Bethlen Anikó magánkezdeményezése nélkül e tárgyak többsége nem maradt volna fenn napjainkig.