Budapest Főváros Levéltárában található Magyarország második legnagyobb levéltári gyűjteménye. 1873 után, a városegyesítést követően a régi pesti városháza mellett a használaton kívül maradt budai városháza pincéi, majd 1887-ben az Újvárosháza is a levéltári iratok őrzőhelyévé vált. A 19–20. század fordulóján a Károly-kaszárnyában helyezték el a Központi Városházát, ahol a levéltár is helyet kapott. viszont figyelmen kívül hagyták a távlati raktári szükségleteket. Az ezt követő legfontosabb fejlemény a terjedelmes irategyütteseknek a II. világháború alatt, 1943–1944-ben a Szent István-bazilika altemplomába történő menekítése volt; a legértékesebb dokumentumok pedig a Magyar Nemzeti Bank őrizetébe kerültek. Az 1960-as években azután egy városházi felújítás, s külső raktárak létesítése eredményeként, némileg enyhült a zsúfoltság. Az 1970-es évek folyamán a raktárak mellett mikrofilmező, restauráló és könyvkötő műhely is létesült. Sor került a bazilikai altemplomban senyvedő iratok fertőtlenítésére, s más iratcsoportokkal együtt a levéltár állományának zöme az egykori józsefvárosi Misura-féle kocsigyár Leonardo da Vinci közi átalakított épületébe került.

1998-ban végül a XIII. kerületi Teve utcára esett a választás, amelyre vonatkozóan az új tervpályázatot a Koris János vezette Budai Építész Műhely nyerte el. Az új létesítmény 2004-ben nyitotta meg kapuit. A 23440 m2 hasznos alapterülettel rendelkező új épületben több mint 35000 iratfolyóméter iratot őriz a BFL mint általános és területi levéltár. Jelentős források a korabeli önkormányzati, képviselő testületi iratok valamint a tanácskorszak dokumentumai. A népbírósági (1945-1949), tovább a nemzeti és igazoló bizottságok iratai szintén fontos források a kutatók számára. A levéltár emellett nagy mennyiségben őriz gazdasági, vállalati iratokat is. Fontos csoportot alkotnak még az egyesületek, szervezetek (pl. Duna Kör, Nemzeti Pantheon Alapítvány stb.) iratai is.