A Közgáz-klub kulturális, politikai, közéleti programjait, vitaestjeit szervező fiatal közgazdász-hallgatók az egypárti diktatúra idején a szabadabb véleménynyilvánításnak igyekeztek teret adni. 1981-ben egy egyetemek közötti érdekvédelmi szervezet, egyfajta alternatív-KISZ megalakítására tettek kísérletet.
Az 1968-as párizsi diákmozgalmak hatására a magyarországi egyetemeken kissé megkésve, de megjelentek az ellenzéki gondolatok, a rendszerkritikusan gondolkodó hallgatók a tartalom nélküli KISZ-ülések helyett az őszinte vitákra, a valódi érdekképviseletre vágytak, ezeknek helyszíneivé a különféle egyetemi klubok válták.
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) működő Közgáz-klub vezetését félállásban 1976-ban az ekkor frissen diplomázott és a tudományos szocializmus tanszéken tanári állást kapott Jobbágy Gyula kapta meg. Innentől fogva nagyon pezsgő klubélet bontakozott ki, változatos programkínálattal: filmklub, dzsesszklub, a hétvégén Böszme-diszkó, popkoncertek, fesztiválok és a Polvax Teaház. A kluboknak külön vezetősége és közös újságja volt az MKKE Klub Közlöny. A Klub újságja a Klub Közlöny 1977 és 84 között jelent meg. Ebben a Közgazdász nevű hivatalos egyetemi újsághoz képest bátrabb hangvételű cikkek jelenhettek meg.
A – többi egyetem hasonló rendezvényeivel párhuzamosan – a filmklubban „dobozba zárt”, betiltott filmeket vetítettek, Bacsó Péter: A tanú című, 1969-ben elkészült és 10 évre betiltott alkotását 1979-ben háromszor is levetítették, más a cenzorok által hasonló sorsra juttatott alkotásokkal együtt zsúfolásig megtelt termekben zajlottak a vetítések.
Érdekes színfoltja volt az egyetemi életnek a Neoprimitív együttes, amely egy közgázos évfolyam baráti társaságából alakult ki. A Neoprimitív ismert slágerek szövegének átírásával, csipkelődő, a politikai és a szexuális tartalmat sem megvető strófák kreálásával vált híressé. A kommunista kultúrpolitika is felfigyelt természetesen a zenekarra. 1980-ban, a könnyűzenészek tatai találkozóján a rock ellenséges/ellenzéki szerepét Tóth Dezső művelődésügyi miniszterhelyettes a Neoprimitív szövegeit idézve illusztrálta. Az ilyen dalokat éneklő együttesen működési engedélyét bevonják, tette hozzá. A Neoprimitívét nem kellett, ugyanis nem is volt nekik. A Közgáz-klubban az egykori szervezők szerint havonta több ezer ember fordult meg, olyan bevételt generáltak a programok, hogy nagyobb költségvetésük volt, mint az egyetemi KISZ-nek.
A rendezvények közül a nyíltan politizáló Polvax vált legismertebbé, amely 1976 és 1984 között működött az MKKE első politikai-közéleti klubjaként. A névválasztását az 1848-as forradalom és szabadságharc ifjainak törzshelye, a Pilvax ihlette. A csütörtök esténként tartott politikai vitához ingyen tea és valamilyen műsor járt. A Polvax célja az egyetemistákat érdeklő, sokszor a hivatalos közbeszédben tabusított vagy egyoldalúan megjelenő témák nyílt megvitatása volt. Szentirmay László, egykori szervező aktív résztvevő egy 2004-ben adott interjúban azt mondta, sikerült összehozniuk „a puha szocializmus egyik legizgalmasabb politikai klubját. [….] Akadt, aki új Petőfi Körnek, más feszültséglevezető szelepnek nevezte a Polvaxot, vagy csupán eurokommunistázta.” Olyan előadók, párt- és államvezetők fordultak meg itt, mint Aczél György, Grósz Károly, Berecz János, Horn Gyula, Pozsgay Imre, Nyers Rezső. A reformokkal szimpatizálók mellett köztudottan vonalas, a rendszerrel szemben elkötelezett személyeket is meghívtak. "Hívjunk meg minél több KISZ-vezetőt, hogy megnézzük, mind olyan hülye-e, mint az eddigiek."- foglalta össze frappánsan egyikük ennek motivációját. A kommunista egyetemvezetés a rendszerrel, a párttal szemben kritikus hallgatók ellenzéki csoportosulását ismerte fel a Polvaxban, az 1956-os forradalom vitaköreivel hozták párhuzamba. Kétszer betiltották, Horn Gyula mentette meg mindkétszer.
A klub tevékenységével párhuzamosan az egyetemi KISZ megreformálására is irányultak törekvések, de ezek nem vezettek eredményre. Úgy érezték, minél inkább mozgolódtak, annál inkább visszafogták őket, itt az volt a legjobb és az elvárás, hogy ne csináljanak semmit. Jobbágy Gyula ráébredt, más utat kell választaniuk érdekeik képviseletére és a pártvezéreknek nem tetsző véleményük tettekre váltására. Egy egyetemeket, főiskolákat összefogó, alternatív ifjúsági szervezet megalapításának ötletét 1979-ben a tagság elvetette, az elkészült szervezeti szabályzatot megsemmisítették.
Jobbágyot a budapesti KISZ-bizottság egyik vezetője felkérte, szervezze meg az 1981-es Egyetemi és Főiskolai Napokat (EFIN). Ekkor újra azt érezte, eljött az idő a konkrét cselekvésre: „Nekem rögtön beugrott, hogy itt a nagy lehetőség, bejárom az összes egyetemet, és létrehozunk egy KISZ-től független szervezetet. Az EFIN helyett a Befőt nevet - Budapesti Egyetemisták és Főiskolások Találkozója - Oláh Laci, a Közlöny egyik szerkesztője találta ki. A FISZ - Független Ifjúsági Szövetség -, provokációs nevet a belügy adta. Egy érdekvédelmi szervezetet akartunk, aminek alanyi jogon tagja lett volna minden egyetemista és főiskolás: gyakorlatilag be sem kellett volna lépnie, és tagja maradhatott volna a KISZ-nek is.”- emlékezett vissza egy 2004-es interjúban. Jobbágy „árnyékszervezkedése” kitudódott, a felsőbb szervekben riadalom támadt, a hallgatók körében pedig nőtt a feszültség.
A Befot-szervezők szerint a tanácskozás előtti napon megjelentek a KISZ-vezetők és hozzáláttak az esemény megrendszabályozásához, végső soron a szabályozott, az ellenőrzött felszólalások bevezetésének elrendelésével annak szétveréséhez, hiszen épp a lényeg, a szabad véleménynyilvánítás veszett oda. Még a Befőt 81 néven futó rendezvény plakátját is betiltották „forradalmi plakátnak” minősítve azt. Jobbágyot a rektori hivatalban fenyegették meg, államellenes szervezkedéssel vádolták. A megszervezett hozzászólások és a káderek beültetése az egyes rendezvényekre az 1980-as években bevett módszernek számított.
1981. március 20-án halványan jelent csak meg az egyetemen belül működő érdekvédelmi csoport létrehozásának szándéka, a cselekvésig, az ellen-KISZ megszervezéséig nem jutott. Sokan számítottak áttörésre, aztán csalódottan távoztak a rendezvény és a felszólalások erőtlenségét, szürkeségét látva. A fenyegetések hatására Jobbágy Gyula fel sem szólalt: „A Befőt elbukott. Szövetségesek nélkül nem sikerülhetett, amit elterveztem.”- foglalata össze.
„Az utolsó szeget a Befőt verte a Polvax koporsójába.”- mondta Szentirmay László. Az egyetem vezetése sok nevet és témát kihúzott a programból, a Polvax elszürkülése, kiüresedése és az eredeti célkitűzésektől való lemondás elkerülhetetlenné vált. Így már nem akarták folytatni. Közben Jobbágy Gyulát egy kanadai ösztöndíjjal tessékelték ki az országból.
1983-ban Poltár néven még felélesztették a klubot, de a lendület csak a következő évig tartott ki, 1984-ben a Poltár is megszűnt. 2011-ben a klub újraindult Újkori Polvax néven, profilja változatlanul a közéleti témák megvitatása.
