A Nyílt Társadalom Archívum (Open Society Archives) a Közép-Európai Egyetem részeként működő, összetett funkciójú levéltár. A Budapesten található OSA-t az egyetemet alapító Soros György hozta létre 1995-ben. Megnyitásakor a Nyílt Társadalom Intézet részlegeként működött, noha az eredeti cél a CEU-n belüli szervezeti elhelyezés volt, ez végül 1998-ban valósult meg. Annak ellenére, hogy az archívum intézettörténete bonyolult, a levéltár működési elve és gyakorlata következetes a kezdetektől fogva.
Az OSA gyűjtési és kutatási programja három fő területet fed le, a cél: összegyűjteni, megőrizni és elérhetővé tenni a kommunizmus, a hidegháború időszakával és a korábbi keleti blokk országaival kapcsolatos forrásokat; a XX. századi emberi jogokkal, azok megsértésével kapcsolatos eseményekről, mozgalmakról szóló dokumentációt; és dokumentálni a Soros Alapítvány tevékenységét.
A levéltár őrzési egységeit országok alapján osztották fel; a különböző államokból származó iratok természetesen sokszor hasonlóak. A gyűjtemények magva egy nagy terjedelmű újságkivágat gyűjtemény a napi, heti vagy más jellegű lapokból, újságokból. Az OSA őrzi az egykori Szabad Európa Rádió anyagait is. A Rádió munkatársai azért gyűjtötték össze az iratokat, hogy az egykori kommunista államokban lakók életét minden szempontból dokumentálhassák. Ennek megfelelően az anyag tárgymutató alapján kutatható, melyben olyan címek szerepelnek, mint „kommunista párt,” „nemzetközi kapcsolatok,” „ipar” és „kultúra.” A tárgymutatóban olykor még a Rádió munkatársai által készített kutatási jelentésekre is rábukkanhatunk. Az anyagok között vannak felmérések és összefoglalók a nemzeti rádióadások műsorairól is. Néha teljes adásokat is lemásoltak és megőriztek (a Szabad Európa Rádió stábja érdeklődésének megfelelő műsorokról), például Magyarország és Lengyelország esetében.
A gyűjtemények életrajzokat is tartalmaznak. Az OSA-ban egyaránt találhatunk adatokat mind jelentős ellenzéki személyiségekről, mind politikusokról vagy a kulturális élet jelentős szereplőiről. Ezeket a dokumentumokat kiegészítik az összes egykori kommunista országokról készített jelentések, háttéranyagok. Ezek a jelentések microfiche adathordozókon kutathatóak a levéltárban.
Az OSA egyedülálló lehetőséget biztosít átfogó kutatásokhoz is jól használható adatgyűjtésre, hiszen anyagaik, melyek mind egy helyen találhatóak, majdnem minden olyan fontos eseményt érintenek, amelyek az egykori keleti blokk országaiban történtek a kommunista időszak alatt. A levéltári anyag jellegéből következően a kutatók könnyen folytathatnak összehasonlító kutatásokat is. A levéltári anyaghoz való könnyű hozzáférés is magyarázza, hogy miért volt az OSA egyik eredeti célja a Közép-Európa Egyetem hallgatóival való minél szorosabb együttműködés. Mesterképzésben részt vevő hallgatók, vagy doktoranduszok Budapesten folytatott tanulmányaik során könnyen találhatnak itt adatokat a kommunizmus történetével kapcsolatos kutatásaikhoz.
Bizonyos gyűjtemények (főleg a Magyarországból és Csehszlovákiából származók) néhány nagyon különleges dokumentumot is tartalmaznak. Például a levéltár őrizetében található egy, az 1956-os forradalommal kapcsolatos különleges gyűjtemény, mely az események alatt készült fényképeket, a nyugati sajtó reakcióit és olyan, magyar újságokból származó kivágott cikkeket tartalmaz, melyek a forradalom alatt és után készültek. A legérdekesebb anyagok közé tartoznak azok az interjúk, amelyeket ismeretlen utazók készítettek: kelet-európaiak nyugati útja során vagy a nyugatiak hazatérése után.
A kutatók szemszögéből nézve a kommunista országok polgárainak életéről szóló, egyik legérdekesebb forrástípus minden bizonnyal az illegális publikációk. A lengyel gyűjteményben található a Földalatti Kiadványok Gyűjteménye nevű egység. Ez a tétel olyan könyvsorozatokat és monográfiákat tartalmaz, melyeket nem hivatalosan jelentettek meg Lengyelországban. Megtalálhatóak itt újságcikkek, melyek emigráns vagy független szerzők gondolatait közvetítik, 1989 előtti ellenzéki pártok anyagai, emigránsok életrajzi anyagai, az emigrációs irodalom, az 1976 és 1982 közötti demokratikus ellenzék iratai, rajzok és poszterek, melyek a Szolidaritás mozgalom rendszerellenes akciói során készültek. A Szovjet Szamizdat Gyűjtemény kiadott és publikálatlan nem-hivatalos anyagokat, egy-egy témával vagy személy életével kapcsolatos iratokat tartalmaz, vagy éppen a Szabad Európa Rádiónak írt leveleket 1989–1991-ből. Az archívum alapításának időszakában Demszky Gábor (aki egykor egyike volt Magyarország legismertebb ellenzéki kiadóinak) személyes szamizdat-gyűjteményét az OSA-nak adományozta. Mindezek az iratok egyedülálló lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy átfogó kutatásokat lehessen folytatni a kommunista rendszerek ”másik oldaláról.”
A Nyílt Társadalom Alapítvány Archívuma emellett igyekszik megszerezni és megőrizni az emberi jogok kérdésével kapcsolatos anyagokat is. Az egykori Jugoszlávia területén vagy Fehéroroszországban zajlott konfliktusok iratai, ahogyan a Közép-, és Kelet-Európában élő romák helyzetével kapcsolatos dokumentumok is kutathatók a levéltárban. Az OSA kapott anyagokat az Amerikai Zsidó Tanácstól, ahogyan a Nemzetközi Helsinki Bizottságtól is. A Nemzetközi Helsinki Bizottság gyűjteményében különböző országokból találhatók iratok, melyek között vannak kivágott újságcikkek, levelek, emberi jogokkal és kisebbségekkel kapcsolatos publikációk, adminisztratív jellegű dokumentumok és a Bizottság igazgatójának iratai is. Ezenkívül az OSA őrzi a Soros Alapítvány tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat is.
Levéltári feladatai mellett az OSA igyekszik a régió levéltári és tudományos közösségeinek is hasznos segítséget nyújtani. Munkatársai levéltárosok számára létrehozták az online Regionális Levéltári Támogatási Programot. Ez a projekt a szakmai érdeklődők számára igyekszik hasznos, szabad információkat adni; emellett az interneten kommunikációs felületet is biztosít.
Az OSA ösztöndíj-programokat is működtet Budapesten kívül élő tudósok és újságírók számára, hogy könnyebben megtekinthessék gyűjteményeit. Elsősorban a régióban élőket igyekszik bevonni, de a régión kívül élők számára is elérhetőek ezek a lehetőségek. A levéltár emellett gyakran rendez előadásokat a széles értelemben vett levéltári feladatokról, a történelem szerepéről a jelen társadalmában és a modern történelem különböző témáiról. Saját, Centrális Galéria nevű kiállítóterében kiállításokat rendez. A kiállítási témák között szerepeltek például a Szovjetunió lázadó művészei és alkotásai (kapcsolódva a budapesti Művészetek Palotájában lévő ugyanolyan tematikájú kiállításhoz), vagy a szocialista államépítés módjainak exportja a poszt koloniális Afrika országaiba.
