Az Artpool Művészetkutató Központ 1992-ben nyílt meg Budapest központjában. Közhasznú, nonprofit intézményként nyilvános archívumot, szakkönyvtárat, médiatárat, valamint az Artpool P60 kiállítóteret működteti. Az Artpool Művészetkutató Központ a közelmúlt magyar és nemzetközi művészeti törekvéseinek, változásainak és eredményeinek kutatásával, tudományos feldolgozásával, új művészeti értékek létrehozásának segítésével, ehhez kapcsolódóan kiállítások, előadások szervezésével, internetes tartalomszolgáltatással foglalkozik.
Az Artpool Művészetkutató Központ a kortárs művészeti irányzatok, az új médiumok, a művészeti gondolkodás, a művészet és társadalom, ill. a művészet és a hétköznapi élet kapcsolatait, összefüggéseit kutatja, dokumentálja.
Információt kapni és adni, dokumentumokat gyűjteni és megőrizni csak egyik dimenziója az Artpool működésének. Az archívum kreatív használata a másik fontos cél.
Az Artpool Művészetkutató Központ ma egy minta arra, hogyan használható az archiválási folyamat olyan összetett művészeti projektekben, melyek a múltat és jelent összekapcsolják, hogy a jövőn, a kultúra még megválaszolatlan kérdésein dolgozzanak.
Az Artpool előzményének Galántai György képzőművész 1970-ben megynyílt balatonboglári Kápolna Műterme tekinthető, mely 1973-ban történt karhatalmi felszámolásáig, működésének négy éve alatt a ”tiltott” vagy ”tűrt” avangárd művészet központjává, a kulturális rendszerváltás ”bölcsőjévé” vált.
Hat évvel később, 1979-ben, az Artpool létrehozásakor az alapítók — Galántai György és Klaniczay Júlia — ismét kísérletet tettek arra, hogy egy, az új művészeti elképzeléseknek helyet adó alternatív művészeti intézményt hozzanak létre, akkor, amikor csak a hivatalos kultúrpolitika irányelveinek megfelelő művészeti elképzelések juthattak nyilvánossághoz. 1979 és 1990 között, a tiltás és tűrés határán, számos kiállítást, illetve művészeti eseményt szerveztek; számos kiadványt, antológiát, albumot adtak ki, állítottak elő ”nemhivatalos” körülmények között. 1983-85 között, kiadták az AL (Aktuális Levél / Artpool Letter) c. ”szamizdat” művészeti magazin 11 számát, mely ma is az egyedüli forrásanyaga azon két év nemhivatalos művészeti eseményeinek.
Az Artpool egyrészt a magyar kortárs művészet elszigeteltségét, információhiányát kívánta feloldani, másrészt felvállalta az akkori kultúrpolitika által nem kedvelt, ezért nyilvánosságot nem kapott magyarországi művészeti események dokumen-tálását és — visszamenőleg is gyűjtve a dokumentumokat — egy olyan archívumot hozott létre, mely a jövendő művész- és művészettörténész-generációk számára lehetővé teszi, hogy folytatói legyenek azoknak a szellemi és művészeti erőfeszítéseknek amit a 60-as, 70-es és 80-as évek művészgenerációi végeztek
A rendszerváltás lehetővé tette a már nemzetközi hírű ”intézmény” kilépését a magánszférából és 1992-ben megnyitását a nagyközönség előtt – immár non-profit intézményként. Működését az Artpool Alapítvány és az Artpool Nonprofit Kft. a Fővárosi Önkormányzattal és a Nemzeti Erőforrás Minisztériumával kötött közszolgálati szerződései biztosították. A kultúrpolitikai változások és a kultúrára szánt állami pénzek csökkenése eredményeként először a Főváros (2010), majd 2014-ben a kultusztárca is megvonta támogatását, amivel megkérdőjeleződött az archívum jövője. 2015-ben, hosszas tárgyalások eredményeképp az Artpool a Szépművészeti Múzeumhoz csatlakozva, annak egy önálló osztálya lett, ezzel biztosítva fennmaradását.