Hely

• Budapest Eötvös utca 7, Hungary 1067
  Térképen

Források nyelve

• Magyar

Weboldal

• https://www.abtl.hu/

Gyűjtemény neve

• Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vallási ellenállással kapcsolatos gyűjteménye

Gyűjtemény története

• Az egyházak tevékenységét – társadalmi beágyazottságuk okán –, fokozott figyelemmel kísérte a politikai rendőrség, így a Történeti Levéltár majd minden állagában található velük kapcsolatos irat. Mivel az egyházak sok szempontból a rendszer egyik fő ellenségének tekintett szervezetek voltak, így érthető, hogy a pártállami diktatúra titkosrendőrségének célkeresztjében álltak. A többször is átszervezett politikai nyomozó apparátus célja mindig egyértelmű volt: a hitélet felszámolása, az egyházak megszűntetése, majd ennek megvalósíthatatlansága miatt szervezetük ellenőrzése, a lojális személyek vezetőpozícióba juttatása, a pártállami egyházpolitikával szemben állók ellehetetlenítése.

  Az 1958. évi összesítés szerint a központi és a megyei állambiztonsági szervek által foglalkoztatott 13649 hálózati személyből 312 fő „dolgozott” egyházi vonalon, közülük 294 volt egyházi személy. Harminc évvel később, 1988-ban a BM országos hálózatának létszámáról készült statisztikai jelentésben már 504 főt foglalkoztattak egyházi vonalon a 8152 hálózati személyből. A BM III/III. Csoportfőnökségének 1985. évi feljegyzéséből kiderül, hogy összesen 1799 főt tartottak operatív nyilvántartásban.

  Az egyházak elleni akciók, elsősorban a katolikus egyház elleni tevékenység különleges helyet foglaltak el a politikai rendőrség munkájában. Összevetve a megfigyelendők számával, a Belügyminisztérium erre a területre mozgósította a legtöbb ügynököt. A Kádár-korszak kezdeti időszakában elsősorban nem egyházi személyeket szerveztek be, de a hatvanas években már jelentősen megnőtt a papi besúgók száma, különösen a felső vezetők körében: 1970 körül a magyar püspöki kar több mint 60%-a, az 1969 utáni érsekek minimum 80%-a ügynök volt. Minden egyházra igaz, hogy tagjai sorába az állambiztonság igyekezett elsősorban a képzett, magas egyházi tisztséget betöltő személyeket beszervezni, hiszen a tőlük kapott információ és a rajtuk keresztül történő dezinformálás és bomlasztás segítségével könnyebb volt az egyházakkal szembeni fellépés. Így számos leendő vagy épp hivatalban lévő püspök, egyházi vezető jelentései olvashatóak. A Belügyminisztériumnak az egyházi tanintézmények oktatói, igazgatói, a teológiai akadémiák, szemináriumok tanárai közül is sikerült ügynököket beszervezni. A jelentésekben információkat találhatunk a történelmi egyházak vezetőiről, de a jelentésekben megjelenik minden, az állambiztonság szempontjából fontosnak ítélt kérdés is (a Bulányi György vezette bázisközösségi mozgalom, Regnum Marianum papi szervezet, Mária Légió, Keresztyén Ifjúsági Szervezet, szakadár adventisták, illegális cionista csoportok stb.).

  Általában a hosszú tanulmányozást követő fokozatos módszert alkalmazták a beszervezéseknél. Az 1950-es és 60-as években az egyháziak beszervezése a terhelő és kompromittáló adatok kombinációja alapján történt. A hatvanas évek végétől inkább a hazafias alap került előtérbe. A jelentés átadásánál a tartótisztnek figyelembe kellett vennie, hogy egyházi személy az ügynöke, ezért a találkozókat többnyire „K” (konspirált)- és „T” (találkozási) lakásokban tartották, s nem nyilvános helyeken.
  
  A rendszerváltás után, 1997-ben a magyar országgyűlés felállította a Történeti Hivatalt, majd 2003-ban létrehozták az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát, ahol ma kutathatók az egyházakkal kapcsolatos állambiztonsági dokumentumok.

Gyűjtemény leírása

• A pártállam uralmának évtizedeiből jelentős mennyiségű egyházi vonatkozású irat maradt fenn, s azok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szinte minden egyes szekciójában fellelhetőek.

  Első szekció

  Az első szekcióba tartozó levéltári anyag az állambiztonsági (államvédelmi) szervek szervezetével, működésével kapcsolatos iratokat tartalmazza. Közülük kiemelendő az a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztály fondjának iratai között található töredékes anyag, amely a vidéki rendőrkapitányságok által 1948-ban készített hangulatjelentéseket tartalmazza. A dokumentumgyűjteményben a történelmi egyházak tevékenységéről, a különböző gyűléseken elhangzott felszólalásokról, esetenként miséken vagy búcsúkban tartott szentbeszédekről kaphatunk képet. Sok jelentés foglalkozik Mindszenty személyével, letartóztatásáról keringő rémhírekkel, de találunk benne feljegyzéseket bérmálásokról, apácák és szerzetesek tevékenységéről, püspöki körlevelekről, hitoktatói értekezletekről, egyházi énekkarok szervezéséről, egyházi iskolák államosításáról, valamint a Mária-év hitbuzgalmi rendezvényeiről. Emellett rábukkanhatunk protestáns, főként református egyházakról szóló jelentésekre is.

  Az 1956-ot követően Politikai Nyomozó Főosztály néven újjászerveződött politikai rendőrség fondjában található számos dokumentum az 1957 és 1962 közötti időszakban realizált ügyet mutat be. A Belügyminisztérium 1962-es átszervezését követően létrejött főcsoportfőnökségi struktúra iratait tartalmazó fond is számos egyházakkal kapcsolatos információt őriz. A miniszterhelyettesei titkárság levéltári anyagaiban olvashatóak a felsőbb szintű vezetői értekezletekről készült jelentések, emlékeztetők. Ezekből kiderül, hogy adott időszakban mely egyházi csoportok álltak az állambiztonság figyelmének középpontjában (pl. a Bulányi György piarista szerzetes által vezetett és szervezett csoport, Regnum Marianum papi közösség, a református egyházi vezetést bíráló Éliás József, kisegyházak stb.).

  Második szekció
  

  A második szekcióba a szervezeti egységekhez nem kapcsolódó állambiztonsági iratok tartoznak: e szekció második fondjában találhatóak a különböző nyilvántartó kartonok. Az ötödik fondba a személyes szabadságot korlátozó intézkedések iratai kerültek, vagyis a jogszolgáltatás hagyományos eljárási eszközein kívül alkalmazott eszközök, az internálás, kitelepítés, rendőrhatósági felügyelet valamint közbiztonsági őrizet során keletkezett dokumentumok. Sok egyházi személy volt szenvedő alanya ezen intézkedésnek, különösképpen a szerzetesrendek 1950-es feloszlatását követően, de az 1956-os megtorlás időszakában is. A második szekció hetedik fondja a párt és az állam irányítói tájékoztatására készült belügyi információs jelentéseket tartalmazza, ezek az állambiztonsági szervek által gyűjtött információk tömegéből kigyűjtött válogatások, elemzések. Jelentések készültek az állambiztonság szempontjából az egyházi elhárítás vonalán fontosnak és érdekesnek ítélt kérdésekről; így a bulányistákról, a nagymarosi katolikus ifjúsági találkozókról, a szakadár adventistákról.

  Harmadik szekció

  A harmadik szekcióban található anyag a Levéltár dossziéinak majd kétharmadát teszi ki (hálózati, operatív és vizsgálati dosszié), két fondra tagolódik: az első a központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék, a második a III/I. Csoportfőnökség és jogelődei, azaz a hírszerzés által kezelt dossziék. A Vatikáni Államtitkárságra vonatkozó hírszerzési dokumentumokat tartalmazó Nérók fedőnéven nyitott dossziésorozat az 1972-től 1982-ig tartó időszakban keletkezett iratokat tartalmaz. Sajnos nagyon sok irat még az ÁBTL megalapítása előtt megsemmisült.

  Negyedik szekció

  A negyedik szekcióba a különböző tematika alapján kialakított gyűjtemények kerültek, melyek közül az első fondban találhatóak az állambiztonsági háttér munkához készült ún. "A anyagok." Ezek egyrészt az állambiztonsági szervek által feldolgozott ügyekről, elsősorban oktatási céllal készített szaktanulmányok, módszertani segédletek, másrészt korabeli kéziratok, röpcédulák, szamizdatok, állambiztonsági szakirodalom, amelyek közül számos tartalmaz egyházi vonatkozású tanulmányt.

  Az állambiztonsági szakkönyvek között több is foglalkozik az egyházak működésével. 1963-ban Berényi István rendőr őrnagy az egyházakkal szembeni operatív munkáról, az egyházaik ellenséges működésének felderítéséről írt tankönyvet. Geréb Sándor rendőr ezredes tollából 1972-ben jelent meg egy jegyzet, amely összefoglalta az egyházak tevékenységét 1945-től, kitérve a fontosabb realizált ügyekre, a Vatikán és a magyar állam közötti kapcsolatokra, valamint a kisegyházak helyzetére. Ennél alaposabb, az állam és az egyházak viszonyát a nyolcvanas évek közepéig bemutató, az „egyházi reakció” módszereit egyes ügyeken keresztül feltáró jegyzetet írt 1987-ben Tóth Ferenc rendőr őrnagy. Számos könyv foglalkozott az egyházakkal szemben alkalmazott operatív munka összegzésével.

Gyűjtemény tartalma

• egyéb levéltári iratok (brosúrák, közlemények, szórólapok, jelentések, hírszerzési iratok, felvételek, munkajelentések, tárgyalási jegyzõkönyvek): 1000-

Gyűjtemény gondozója

• Historical Archives of the Hungarian State Security

Tulajdonos

• Historical Archives of the Hungarian State Security

Gyűjtőterület

• nemzetközi

Téma

• vallási mozgalmak

Alapító

• Államvédelmi Hatóság

Alapítás ideje

• 1945

Alapítás helye

• Budapest Andrássy út 60, Hungary
  Térképen

Kapcsolódó alkotó

• Keresztes, Szilárd
• Konkoly, István
• Szennay, András

Gyűjtő

• Államvédelmi Hatóság

Támogatás

• National Assembly

Fontos esemény

• A Történeti Hivatal megalapítása (1997)

Ajánlott tétel

• Mátrai ügynök munkadossziéja (1959-1977)

Hozzáférés típusa

• részben látogatható

Publikáció

• Tabajdi, Gábor - Soós, Viktor Attila - Kiss, Réka. Hogyan üldözzünk egyházakat? Állambiztonsági tankönyv tartótiszteknek (How We Persecute Churches? State Authorial Textbook for Case Officers), 2012. Book

A bejegyzés szerzői

• Pál, Zoltán
• Vörös, Géza

Hivatkozások

Vörös Géza: Egyházak az állambiztonsági dokumentumokban. [Churches in the documents of State Security] Levéltári Szemle 59. (2009) 3. 20–45.

ÁBTL 1.11.10. Összesített statisztikák 1958. Országos hálózati összesítők. 1958. [Aggregated Statistics 1958. National Summaries of Networks. 1958.]

ÁBTL 1.11.10. Hálózati (éves, féléves) összesített hálózati statisztikák 1988. Összesített statisztika 1988. [Aggregated Statistics of Networks 1988. Aggregated Statistics 1988.]

ÁBTL 1.11.10. 11–6082/85. 3. dosszié. Feljegyzés az 1985. évi statisztikai jelentéshez. [Dossier 3. Memorandum to the Statiscical Report from 1985.]

Kőszeg Ferenc: Ügynöktörvény, rövid tanfolyam. [Law of Agency, a Short Course] In: Az egykori állambiztonsági szervek és azok iratai Németországban és Magyarországon. Az 1997. október 8–i konferencia jegyzőkönyve. [Organizations and Documents of the Former State Security Services in Germany and Hungary. Record of the Conference of 8th October 1997.] Szerk. [ed.] Hegedűs B. András. Budapest, 1956–os Intézet, 1998. 63–79.

1994. évi XXIII. törvény az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről [Act XXIII of 1994 of the monitoring of persons who are in important positions], 1996. évi LXVII. törvény az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról [Act LXVII of 1996 of the modificaton of Act XXIII of 1994 of the monitoring of persons who are in important positions].

Kónyáné Kutrucz Katalin: A Történeti Levéltár működésének jogi keretei és annak változásai [Legal Frames and it"s Changes of the Operation of the Historical Archive]. In: Betekintő 6. (2012) 3.  http://www.betekinto.hu/sites/default/files/2012_3_kutrucz_0.pdf (utolsó letöltés dátuma: 2015. március 30.)

ÁBTL 1.2. Politikai hangulatjelentések [Reports about Political Atmosphere]. 781, 805, 891.

ÁBTL 1.2. Politikai hangulatjelentések [Reports about Political Atmosphere]. 891, 1192.

ÁBTL 4.1. A–3036. Állambiztonsági értelmező kéziszótár [Hand Dictionary of State Authority]. Összeállította [ed.]: Gergely Attila. Budapest, 1980. 162.

ÁBTL 1.11.6. A III/III-1. Osztály iratai. Személyi lapok. [Documents of the Class III/III-1. Personal Files]

Bank Barbara: Az internálás és kitelepítés dokumentumai a Történeti Levéltárban [Documents about Deportation and Internment in the Historical Archive]. In: Trezor 3. Az átmenet évkönyve, 2003. [Tresor 3. Year Book of Transition, 2003.] Szerkesztette [ed.] Gyarmati György. Budapest, 2004. 107-130.

Müller Rolf: Belügyi információs jelentések, 1964–1990. [Internal Information Reports, 1964-1990.] In: Trezor 3. i. m. 147–163.

ÁBTL 2.7.1. „Varjak” fedőnéven összegyűjtött jelentéscsomó [Selected Reports of the Case Code Name 'Crows.']

ÁBTL 2.7.1. Heves–12/1/86. 1986. 05. 22.

ÁBTL 2.7.1. Nógrád–7/86. 1986. 03. 14.

ÁBTL 3.2.5. O–8–552/11-16. „Nérók" – Vatikáni Államtitkárság ['Neros.' Secretariat of State Vatican]

ÁBTL 3.2.3. Mt–764/1–9. „Amadeo.”

ÁBTL 4.1. A–3794. Berényi István: A klerikális reakció ellenséges tevékenysége népi demokratikus rendünk ellen. Az operatív munka sajátosságai és feladataink ezen a területen [The Hostile Operation of the Clerical Reaction against Our People's Democratical Regime. Specific Charactersitics of Operative Work and Our Tasks in that Field]. Budapest, 1963.

ÁBTL 4.1. A–3829/15. Geréb Sándor: A klerikális reakció helyzete és tevékenysége [Situation and Operation of the Clerical Reaction]. Budapest, 1972.

ÁBTL 4.1. A–3971. Tóth Ferenc: Ellenséges tevékenység egyházi területen [Hostile Operation in Clerical Field]. Budapest, 1987.

ÁBTL 4.1. A–3016/30. Csillag György–Tóth Imre: A jelszó: "Alles in Ordung" - A jezsuita államellenes összeesküvés operatív feldolgozásának és vizsgálatának tapasztalatai [The Password: 'Alles in Ordung - Experiences of the Processing and Inspection about the Jesuit Conspiracy against the State]. Budapest, 1965.

ÁBTL 4.1. A–3016/31. Kőnig Miklós: A "békétlenek" fedőnevű ügy. Emődi László és társai által vezetett illegális "Regnum Marianum" államellenes tevékenységének leírása, az operatív feldolgozó munka módszereinek, az ügy tanulságainak ismertetése [The Case Code Name 'Discorders.' Description of the Illegal 'Regnum Marianum Operation against State led by László Emődi and His Fellows, Presentation of the Methods about Operative Work and the Lessons of the Case]. Budapest, 1965.

ÁBTL 4.1. A–3016/55. Geréb Sándor: Az illegális szerzetesrendek operatív ellenőrzésének tapasztalatai [Experiences about the Operative Monitoring of Illegal Orders]. Budapest, 1968.

ÁBTL 4.1. A–3016/49. Molnár István–Sollich Endre: Egyházi gimnáziumokban végzett beszervezések tapasztalatai [Experiences about the Incorporation in Church Secondary Schools]. Budapest, 1967.

ÁBTL 4.1. A–3016/36. Csillag György–König Miklós: Dr. Vass Péter, volt piarista szerzetestanár izgatási bűnügyének operatív és vizsgálati tapasztalatai [The Operative and Investigational Experiences of the Provocation by former Pious Teacher Dr. Péter Vass]. Budapest, 1966.

Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon, 1956-1990. [Concealed Past. The Party State and the Internal Affairs. The Operation of the Political Police in Hungary, 1956-1990.] Budapest, 2008.

Kiss Réka – Soós Viktor Attila – Tabajdi Gábor: Hogyan üldözzünk egyházakat? Állambiztonsági tankönyv tartótiszteknek. [How We Persecute Churches? State Authorial Textbook for Case Officers]. Budapest, 2012.

Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban. [Persecution of Churches and the Persecutors in the Kadar Period.] Szerkesztette [ed.]: Soós Viktor Attila – Szabó Csaba. Budapest, 2010. 

Csapdában. Tanulmányok a katolikus egyház történetéből, 1945–1989. [In Trap. Studies from the History of the Catholich Church, 1945–1989.] Szerkesztette [ed.] Bánkúti Gábor – Gyarmati György. Budapest, 2010.

Egyházak a XX. században. Történelmi segédlet. [Churches in the XXth Century. A Historical Guide.] Szerkesztette [ed.]: Gianone András. Budapest, 2010.

Vörös, Géza, interview by Pál, Zoltán, . COURAGE Registry Oral History Collection