Hely

• Budapest Eötvös utca 7, Hungary 1067
  Térképen

Források nyelve

• Magyar

Weboldal

• https://www.abtl.hu

Gyűjtemény története

• Az Orfeo 1969-ben alakult bábosokból, színészekből, zenészekből, képzőművészekből és fotósokból összeálló művészcsoport. A csoportról jelentő beépített személyek közül a legtöbbet idézett a „Kárpáti Emese” fedőnevű ügynök, nem véletlenül, mivel 1971 és 1975 között 150 oldalnyi jelentést produkált tartótisztjének. Az ügynök kulturális programok összeállításában fordult az Orfeohoz segítségért. Munkamódszere szerint a színi- és bábtársulat előadásait többször is megtekintette jellemzően a Hazafias Népfront klubhelyiségeiben és a Kőbányai Ifjúsági Klubban. A látogatások célja a darabba beleszőtt rendszerkritikát sugalló áthallások, kétértelmű utalások feljegyzése mellett leginkább az előadás utáni vita alakulásának megfigyelése volt. Az előadásokról általában nem sokat olvashatunk, egyedül az Etolie című darab szövegátirata kapcsán merül fel a burkoltan a hazai viszonyokra utaló rendőrállam emlegetése és a felfedezni vélt szovjetellenesség.

  „Kárpáti Emese” részt vett az Orfeo pécsi, lengyelországi útján is. Malgot Istvánnal, a csoport egyik fontos vezetőjével közeli kapcsolatba került, aki politikai, elméleti véleményét is megosztotta vele a marxizmusról, a fennálló társadalmi viszonyokról. A tartótisztek örültek a bizalmas közléseknek, mert az ügynök „hírszerző tevékenységének elmélyülését” látták benne.

  Az Orfeo előadásairól a belügy úgy gondolta, a rendszerkritikus politikai üzenetet olyan művészi csomagolásban tálalva adják elő, melynek megértéséhez kellő érzékenység és intelligencia szükséges. A darabjaikban fellelhető bonyolult szimbólumrendszert csak a vájt fülűek értik meg, a kifejezésforma túl elvont, túl „művészieskedő” ahhoz, hogy a szélesebb rétegek is be tudják fogadni. A „Michel” fedőnevű ügynök szerint a darabot egyszerűen nem értik a nézők, emiatt pedig az Orfeo nimbusza el fog halványulni, amelyet egyébként is márkává vált nevének köszönhet, és mivel annyira rejtett a mondanivalója, hogy minimum esztétának, de legalább filozófusnak, szociológusnak kell lenni ahhoz, hogy az egészet egységben megértse valaki, ebben a formában a lázítás csődöt mond.

  A bonyolult művészeti formák a megtévesztés eszközei voltak a belügy szemében. Ez a módszer olykor még az ügynököket is félrevezette, „Radóczi Bertalan” fedőnevű ügynök jelentése és az arra érkezett értékelés legalábbis ezt támasztja alá. A jelentés így szól: „Művészi eszközökkel- sokkolás, megdöbbentés, imperatív jelleg- mondanivalójukat csak a legvájtabb fülű, szemű közönséghez tudják eljuttatni. Jóindulatuk azonban kétségbevonhatatlannak látszik.” Ezzel szemben a tartótiszt ezt másképp látta: „Igazolja az együttesről kapott azt az előzetes tájékoztatást, mely szerint mondanivalójukat nagyon rafináltan juttatják el a közönséghez és igyekszenek azt a látszatot kelteni, mintha tevékenységükben semmiféle nyílt politikai tendencia nem volna. E látszatot, nézetüket az előadást követő beszélgetéseiken is igyekszenek kihangsúlyozni.”

  A „Regős” fedőnevű ügynök 1971-től jelentett az Orfeohoz kötődő politikai ankétokról, vitaestekről. Jelentéseiben azt igyekezett alátámasztani, hogy az Orfeosok „hallgatóságukat megkísérlik saját elképzeléseik irányába befolyásolni”. „Regős” is többször megnézte ugyanazt a darabot és neki is sikerült egyes tagok közelébe férkőzni, akikkel többször találkozott kettesben és igyekezett politikai témákra terelni a szót. Megfigyelései között visszatérő elem volt, hogyan próbálták az Orfeo-sok a külső tagokkal elfogadtatni a véleményüket, tehát az „Orfeos nézetek” terjesztésére hegyezte ki észrevételeit.  

  Az Orfeosok között Malgot István után erős volt az érdeklődés, ami nem csoda, hiszen 1968-ban az ún. maoista per negyedrendű vádlottjaként már jóval korábban „felkeltette a szervek figyelmét”. Az Orfeo kapcsán is kiemelten foglalkoztak vele. 

Gyűjtemény leírása

• A Belügyminisztérium III/III. ügyosztályának címzett ügynök dossziékban az Orfeo neve több alkalommal is felbukkan. Voltak ügynökök, akiket az Orfeo megfigyelésével bíztak meg, míg mások csak érintőlegesen kerültek kapcsolatba a csoporttal például adott helyszínen egy-egy előadás kapcsán, így a dossziéknak csak egy része foglalkozik részletesen az Orfeóval.

  Mindezek közül kiemelkedik a „Kárpáti Emese” fedőnevű ügynök 150 oldalnyi terjedelmű dossziéja, akinek feladata kifejezetten az Orfeo-csoportba való beépülés, előadásaik, pilisborosjenői házuk látogatása, illetve külföldi turnéjukon való részvétel volt. Ezáltal alaposan megfigyelhette a csoporttagokat, akikkel olykor külön-külön is találkozott egy-egy beszélgetés erejéig.

  A „Regős” fedőnevű ügynök 1971-től jelent (25 oldal) az Orfeohoz kötődő politikai ankétokról, vitaestekről. A „Fehér Tamás” fedőnevű ügynök két tucat (69 oldal) jelentést adott az Orfeoról. Neki is sikerült a társaságba beépülnie, több alkalommal megfordult a pilisborosjenői Orfeo-házban is. Feladat volt feltérképezni kik laknak a házban, kik látogatják őket, milyen politikai nézeteket vallanak. Emellett négy további ügynök dossziéja tartalmaz kisebb mértékben az Orfeohoz kapcsolódó jelentést.

  Tartalmilag a jelentések leginkább a csoport működése, az előadások, az együttélés mögött meghúzódó ideológiai, politikai nézeteket igyekeztek feltérképezni, a belső viszonyokat illetően Malgot István vezéregyénisége és a többiek hozzá fűződő kapcsolata, a kilépések okozta konfliktusok megrajzolása állt a fókuszban. A darabok közönségre gyakorolt hatását jellemzően nem fejtegették az ügynökök, a megjelentek számára tértek ki legfeljebb. Az Orfeo belső, zárt szerveződéséből fakadóan a más csoportokkal való kapcsolatépítés, egyéb akciókban való részvételi hajlandóság csak érintőlegesen előkerülő témák, az aktuális politikai hírekre érkezett reflexiók pedig egyáltalán nem jönnek szóba. Egy-egy beszámoló aktualitását az előadások adják meg, a tagok személyleírása is csak az Orfeon belüli tagság tekintetében vált megfigyelésre érdemessé.

Gyűjtemény tartalma

• egyéb: 10-99

Gyűjtemény gondozója

• Historical Archives of the Hungarian State Security

Tulajdonos

• Historical Archives of the Hungarian State Security

Gyűjtőterület

• nemzeti

Téma

• alternatív életmód és hétköznapi ellenállás
• színház- és előadóművészet

Alapító

• Historical Archives of the Hungarian State Security

Alapítás ideje

• 1997

Alapítás helye

• Budapest, Hungary
  Térképen

Kapcsolódó alkotó

• Fodor, Tamás
• Malgot, István
• Orfeo Group
• Államvédelmi Hatóság

Gyűjtő

• Államvédelmi Hatóság

Fontos esemény

• Felépül az Orfeo kommunája Pilisborosjenőn

Ajánlott tétel

• Ismeretlen ügynök jelentése Malgot István „minimális és maximális programjáról” (1976)

Hozzáférés típusa

• csak előzetes egyeztetéssel látogatható

Publikáció

• "Az Orfeo-csoport." Nagy Generáció. Directed by Ilona Mélykúti. Budapest: Klub Rádió, December 7, 2011.

  Ring, Orsolya. "Alternatív művészeti mozgalmak az 1970-es években: az Orfeo-ügy." ArchívNET, no. 2 (2008). http://www.archivnet.hu/politika/alternativ_muveszeti_mozgalmak_az_1970es_evekben_az_orfeougy.html?oldal=4. 

A bejegyzés szerzői

• Huhák, Heléna

Hivatkozások

"Az Orfeo-csoport." Nagy Generáció. Directed by Ilona Mélykúti. Budapest: Klub Rádió, December 7, 2011.

Nánay, István. "A bábozás mint, politikai gesztus. Az Orfeo bábegyüttesről." Art Limes 14, no. 5 (2016), 10-15. http://epa.oszk.hu/03000/03095/00020/pdf/EPA03095_art_limes_2016_5_010-015.pdf

Nánay, István. "Az Orfeo-ügy." Beszélő 3, no. 3 (1972). http://beszelo.c3.hu/cikkek/az-orfeo-ugy.

Sándor L., István. "Megváltoztatni a világot. Az Orfeo, az Orfeo Stúdió és az Etoile." Ellenfény, no. 2 (2016). http://www.ellenfeny.hu/index.php/archivum/2016/2016-02/4506-orfeo-studi-k-fodor-tamas-etoile?layout=offline.  

Nánay, István. "Amatőr színházak tündöklése és bukása." Színháztudományi Szemle, no. 19 (1986), 179-251. https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_SZIN_Sztsz_19/?query=Orfeo&pg=234&layout=s.

Gajdó, Tamás. Színház és politika. Színháztörténeti tanulmányok, 1949-1989. Budapest: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2007. https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_SZIN_Sztsz_37/?pg=4&layout=s.

Dévényi, Éva. Színképelemzés. Studio K- Woyzeck. Színházlélektani esettanulmány. Budapest: Magyar Színházi Intézet, 1981. https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_SZIN_Sk_1981_Szinkepelemzes/?query=Orfeo&pg=8&layout=s.

Ring, Orsolya. "Alternatív művészeti mozgalmak az 1970-es években: az Orfeo-ügy." ArchívNET, no. 2 (2008). http://www.archivnet.hu/politika/alternativ_muveszeti_mozgalmak_az_1970es_evekben_az_orfeougy.html?oldal=4.

Havas, Fanni. "Orfeo, Stúdió „K” és a közeg." Beszélő 2, no. 8 (2003). http://beszelo.c3.hu/cikkek/orfeo-studio-„k”-es-a-kozeg.

http://www.studiokszinhaz.hu/historia/
Dalos, György. "Az Orfeó-botrány." Beszélő, no. 3 (1984). http://beszelo.c3.hu/cikkek/az-orfeo-botrany.

"Váradi Júlia vendége Nemes István." Dobszerda. Directed by Júlia Váradi. Budapest: Klub Rádió, June 1, 2011. https://web.archive.org/web/20131101074500/http://orfeocsoport.hu/varadi_nemes.mp3

Márton Távolodó, László. ""Néztem ezeket az elsárgult dalszövegeket" - Kamondy Ágnes - Orfeo zenészcsoport." Magyar Narancs, May 5, 2011. http://magyarnarancs.hu/film2/neztem_ezeket_az_elsargult_dalszovegeket_-_kamondy_agnes_-_orfeo_zeneszcsoport-76056.

Sándor L., István. "Szabadságszigetek. Beszélgetés Fodor Tamással: Etoile – az Orfeo Stúdió első előadása." Ellenfény, November 14, 2011. http://www.ellenfeny.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3367:szabadsagszigetek&catid=9:fuggetlenek&Itemid=61. .

Hegedüs, Béla. "Annyi a jelenem, amennyi a múltam. Beszélgetés Székely B. Miklóssal." Ellenfény, no. 1 (1998). http://www.ellenfeny.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1883:annyi-a-jelenem-amennyi-a-multam&catid=124:1998/1.&Itemid=133

Fodor, Tamás, interview by Huhák, Heléna, December 09, 2017. COURAGE Registry Oral History Collection