Hely

• Budapest, Hungary
  Térképen

Források nyelve

• Angol
• Francia
• Magyar
• Német
• Olasz
• Orosz

Weboldal

• http://www.zti.hu/index.php/hu/mza

Gyűjtemény neve

• Maróthy János hagyatéka a Zenetudományi Intézetben

Gyűjtemény története

•  A gyűjtemény bepillantást enged egy olyan zeneesztéta, zenekutató munkásságába, aki a szocialista Magyarország zenetudományi életének meghatározó alakja volt. A gyűjteményből kitűnik, hogy Maróthy a populáris zenét tágabb, társadalmi kontextusban vizsgálta, emellett támogatta a folk, protest song, pol-beat elnevezésű irányzatokat, amelyben a fiatalok rendszer elleni kritikája és lázadása fejeződött ki. A Zenetudományi Intézetben létrejött Zeneszociológiai Osztályon is ezeknek az irányzatoknak a dokumentumait, hangzóanyagait gyűjtötte. A pol-beat csupán rövid idejű népszerűsége és az ifjúsági zenével kapcsolatos közéleti viták hatására Maróthy a hazai kultúrpolitikával szemben is kifejtette negatív véleményét, és nehezményezte, hogy éppen a szocialista vezetés nem támogatja az alulról jövő kezdeményezéseket.
  
  Maróthy rendszer elleni negatív véleménye azért lehetett meglepő, mert egy 1954-ben róla írott jelentésben tehetséges, marxista beállítottságú, fiatal zenetudósnak, elkötelezett, harcos kommunistának nevezték. Emellett bekapcsolódott a Révai József által is többször hangoztatott „formájában nemzeti, tartalmában szocialista” zene létrehozásáért indított harcba. Szerinte a művészi és a populáris zene megújulása is a népdalok revitalizációjával és a falusi-paraszti-népi hagyomány felélesztésével valósulhat meg. Ezért is fektetett nagy hangsúlyt a populáris zene és a népdalok közötti kapcsolatok kutatására. Ez a vélemény persze egy túlélési mechanizmusnak is tekinthető, hiszen a fordulat éveit (1947-49) követően a hivatalos pártállami állásponttól eltérő vélemény semmilyen formája nem volt engedélyezett. Bizonyára Maróthy életösztöne is azt diktálta, hogy mindig ugrásra kész kultúrharcos benyomását keltse. Sztálin halála és a hazai ún. 1953-as júniusi fordulat után is még a sztálinista kultúrpolitika híve maradt, de az 1956-os forradalom és a Magyar Szocialista Munkáspárt új művelődéspolitikája az 1960-as években Maróthyra is hatással volt: előtérbe került nála a társadalomtudományos megközelítésmód, a szociológiai érdeklődés. Ez a folyamat jól tükröződik a gyűjteményben található kéziratokban, tanulmányokban.

Gyűjtemény leírása

• A hagyatékból kitűnik, hogy Maróthy János szerepe összetett volt a hazai államszocialista időszak tudományos és kulturális életében. A szocialista zenekritika-írás megalapítója, az 1970-es években jelentős marxista zeneszociológiai kutatások egyik legfontosabb képviselője volt. Erről árulkodnak a hagyatékában található kritikák, lektori jelentések, könyvismertetések, előadások kézzel írt és gépelt változatai. Maróthy zeneszociológiai témájú kutatásaira hatással voltak a svéd, a német, a cseh kutatások, így számos idegen nyelvű folyóirat, könyv fénymásolata is a hagyaték részét képezi. Maróthy gyűjtése több témára is kiterjedt: foglalkozott a nemzetközi populáris zenével, a hazai munkásdalokkal, a jazz, a pol beat és a protest műfajaival. A hagyatéknak kiemelt részét képezik a magyar munkásfolklór, ezen belül is a munkásdal kutatással kapcsolatos dokumentumok. Itt külön említést érdemel, hogy a munkásdal-kutatás két fontos hazai alakjával, Nemcsik Pállal, Nagy Dezsővel is élénk kapcsolatban állt, recenziókat, kritikákat írt a két szerző könyveiről. A könyvismertetéseken keresztül Maróthy munkásdalról alkotott véleményének formálódása is nyomon követhető. Ezek az anyagok is elérhetőek hagyatékában. Maróthy rendszeresen részt vett hazai és nemzetközi konferenciákon, amelyek előadásai, vázlatai is megtalálhatók a hagyaték dokumentumai között. 
  Maróthy foglalkozott a munkásmozgalom és a zenekultúra kapcsolatával, amely tanulmányozásához visszaemlékezéseket is felhasznált. Így került kapcsolatba Szabó Ferenc zeneszerzővel, akiről több könyvet is írt (Szabó Ferenc indulása. A "népi-lírai klasszicizmustól" az "expresszionizmusig". 1926-1928. Zeneműkiadó, Budapest, 1970; Zene, forradalom, szocializmus. Szabó Ferenc útja; Magvető, Budapest, 1975; Maróthy János (szerk.): A zeneszerző Szabó. Emlékezések. Zeneműkiadó, Budapest, 1984.) A kötetekhez kapcsolódó kéziratok, megjegyzések, cédulák valamint Szabó Ferenc hagyatéka is elérhető a Maróthy gyűjteményben. 
  Emellett a politikai életben is aktív szerepet vállaló Maróthy tevékenységéről árulkodnak az MSZMP VI. kerületi bizottságának dokumentumai, a pártbizottsági jelentések, az MSZMP-nek szánt jelentések és munkatervek, a Zeneművészek Szövetsége pártszervezetének dokumentumai, levelezései is. 

Gyűjtemény tartalma

• hangfelvételek: 100-499
• kiadványok: 10-99
• kéziratok (személyes dokumentumok, naplók, feljegyzések, levelek, vázlatok, stb.): 1000-

Gyűjtemény gondozója

• Institute for Musicology

Tulajdonos

• Institute for Musicology

Gyűjtőterület

• nemzetközi

Téma

• zene (rock, punk, alternatív, klasszikus, stb)

Alapító

• Maróthy, János

Alapítás ideje

• 2004

Alapítás helye

• Budapest Táncsics Mihály utca 7, Hungary
  Térképen

Kapcsolódó alkotó

• Maróthy, János

Gyűjtő

• Maróthy, János

Fontos esemény

• Az első pol-beat fesztivál 1967-ben

Ajánlott tétel

• Maróthy, János. Zene és polgár, zene és proletár [Music and Bourgeois, Music and Proletar], 1966. Book

Hozzáférés típusa

• látogatható

Publikáció

• Maróthy János: Szabó Ferenc indulása. A "népi-lírai klasszicizmustól" az "expresszionizmusig". 1926-1928. Zeneműkiadó, Budapest, 1970. 
  Maróthy János: Zene, forradalom, szocializmus. Szabó Ferenc útja; Magvető, Budapest, 1975. 
  Maróthy János (szerk.): A zeneszerző Szabó. Emlékezések. Zeneműkiadó, Budapest, 1984.

A bejegyzés szerzői

• Vámos, Gabriella

Hivatkozások

Ignácz Ádám: A populáris zene kutatásának kezdetei az államszocialista Magyarországon. Az első generáció. Korall 69. 2017. 169-196. 
Ignácz Ádám (szerk.): Populáris zene és államhatalom. Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2017. 
Ignácz Ádám - Ránki András: A modern zene marxista olvasatai. Maróthy János és Ujfalussy József koncepciója. Magyar Zene LV. évf 2. sz. (2017). 221-245.