Az 1952-ben szovjet mintára megalakított Képzőművészeti Alap 1968-ban egyesült az Irodalmi és Zenei Alappal és létrejött a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, mely a munkáltatója lett minden magyar alkotóművésznek (hogy ne minősüljenek közveszélyes munkakerülőnek). A Művészeti Alap feladata az alkotóművészek jogvédelme, anyagi juttatások, valamint a nyugdíjak folyósítása, kollektív műtermek és alkotóházak fenntartása. 1972-től 1983-ig vállalatokat is működtetett.
A Művészeti Alapot, mint társadalmi szervezetet 1983-ban államosították. Költségvetési intézménnyé változtatása következtében a vállalataiból származó nyereségadóját a központi költségvetésbe kellett befizetnie. 1988-ig a vállalatok által megtermelt nyereségből hozzájárult művészeti intézmények (Műcsarnok, Képző- és Iparművészeti Lektorátus) fenntartásához, valamint 1988-ig évente ismétlődő, begyűjtéses, ún. milliós műtárgyvásárlások fedezetének biztosításához.
A rendszerváltozás után, a Művészeti Alap vagyonának kezelésére 1992-ben létrejött a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (MAK). 2011-től Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft (MANK) néven, részben átalakult tevékenységi körrel működik. A MANK ennek jegyében szolgáltató, technikai és pénzügyi lebonyolító, ingatlan- és vagyonkezelő szerepet vállal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felügyelete alatt.
