COURAGE

gyűjtemények hálózata

by Károly Kiss

Tér és idő, definíció

Jelen tananyag a szamizdat kiadványokat és azok hatását a szocialista tömb (a Szovjetunió és a közép-kelet-európai országok) területén és az 1950-1980-as évek időszakában dolgozza fel. Szamizdat alatt a cenzúra megkerülésével, a rendszertől függetlenül és a hatalom által üldözött módon megjelent politikai és irodalmi-művészeti alkotásokat értjük. A szó jelentése Nyikolaj Glazkov orosz költő által kiadott művekhez köthető, aki az ön-kiadás orosz szavak összekapcsolásával alkotta meg a szamizdat fogalmát.

http://cultural-opposition.eu/courage/file/n10522/Krumpholc2.jpg

A pártállami kommunikációs cél: az ideológiai-kulturális egység és a médiumok feletti uralom elérése

A korszakban a térség országaiban egyértelműen a pártállam eszmei/kulturális/politikai fölénye volt jellemző az emberi élet szinte minden: így a szellemi metszetében. A Lengyelországtól az NDK-n és Magyarországon át Bulgáriáig az új, külföldi kulturális mintákat, eszméket csupán ellenőrzött csatornákon keresztül ismerhette meg mindenki. pártállami tévé, az állam által működtetett sajtó- és könyvkiadás, valamint a cenzúra és az öncenzúra egy az állami ideológiának alárendelt kommunikációs helyzetet eredményezett. A hivatalos kommunikáció az adott célcsoportra irányuló puha vagy kemény propagandát közvetítette, a vezető szerkesztőket az állampárt nevezte ki, így tartva teljesen ellenőrzésük alatta térség kulturális és szellemi életét. Ezen folyamatokat egy másik, a cenzúra és öncenzúra működését bemutató tananyagunk részletezi.^[1]

A szamizdat alkotói és a szabadság választásának dimenziói

A szamizdatok kiadói olyan személyek, akik valamilyen okból elhatározták, hogy a pártállam által ellenőrzött szelle

http://cultural-opposition.eu/courage/display/n12378

mi téren kívül, a szabad gondolkodás és vita jogát fenntartva lehetőséget adnak a demokratikus politikai értékek és a szellemi eredmények, alternatív kulturális mintázatok közvetítésére. A szamizdat^[2] mint szellemi termék azon emberek döntése nyomán jött létre, akik a rendszerrel szemben úgy gondolták, hogy számukra alapvető érték az, hogy mikor és miként vagy SZABAD. Ez a döntés kialakulhatott egy történelmi/politikai esemény hatására (berlini felkelés, 1956 leverése Mo-on, 1968-as prágai bevonulás, 68-as diákmozgalmak, a 80-as évek Szolidaritás mozgalmai, stb…), a hosszú és szüntelen elnyomásra adott reakcióként (Ceausescu rendszere Romániában, a Honecker-éra az NDK-ban, vagy éppen a Kádár-korszak Magyarországon), illetve létrejöhetett az egyén szellemi érésének vagy, tanulmányainak hatására is. E változás sokszor az egyén olvasmányainak, privát beszélgetéseinek eredményeképpen következett be és kialakult ki a diktatúrában élő személyben a meggyőződés, hogy vannak olyan értékek, melyek fontosabbak az élet nyugalmas eltöltésénél.^[3]

A szamizdat a politika, az irodalom, a politika és az egyház számára lehetővé teszi a hatalomtól eltérő véleményének kimondását, vallott értékeinek

http://cultural-opposition.eu/courage/display/n15104

kinyilvánítását, s ezzel alternatív, kritikai politikai kultúrák kialakítását. Egy szamizdat írása az autonóm szellemi alkotás vonzó lehetőségével a saját szubkultúrájában egyfajta presztízzsé vált, hatása az értelmiségi szubkultúrában jelentősebb, mint az adott ország általános kultúrájában. A hatalom képviselői ezért is foglalkoznak vele feltűnő módon, hiszen az addig nem létező ellenzéki politikai kultúra kialakításának terepe és a civil kurázsi cselekvési lehetősége is egyben. Kritizálja a fennálló állapotokat, megtörve a pártállami kommunikációs gyakorlatot, megteremti a második nyilvánosságot, amivel túllép a magánbeszélgetések és a rossz közérzet világán.

A pártállam viszonya a szamizdathoz

A pártállam reakciója a szamizdat jelenségre többrétű és időben és térben is eltérő. A sztálini időszakban és a közvetlenül a

http://cultural-opposition.eu/courage/display/n4166

zt követő évtizedben a hatalom aktívan és komoly retorziókat alkalmazva üldözte a szamizdat létrehozóit és alkotóit. A 70-es, 80-as években az ellenzékiség elleni fellépés fokozatosan felpuhult és az egyre többféle módon jelenhetett meg a mindennapokban. Mivel a kommunista országok a békés egymás mellett élés politikáját hirdették, ezért a brutális elnyomás helyett óvatosabb politikát folytattak. A rendszer kedvező nyugati megítélését nem akarták kockáztatni pl. Magyarországon a 80-as évek második felére elképzelhetetlenné vált a véres rendőri erőszak (míg a 70-es években ez bármikor bekövetkezhetett). Ahogy Nagy Bálint, az egyik szamizdat készítő megfogalmazta: „Ennyi védelmet jelentett a nyilvánosság, ezt a nagy balhét nem vállalták.”

http://courage.btk.mta.hu/courage/individual/n21290

Azonban azt is meg lehet állapítani, hogy a térségben a szamizdat hatóköre, közönsége és jelentősége nagy mértékben eltért. A hatás függött az adott ország kommunista vezetésének elnyomóképességétől és a másként gondolkodókkal szembeni állásfoglalásától (pl. Magyarországon a a legnagyobb példányszámú szamizdat lap a BESZÉLŐ kb. 2000, míg Lengyelországban a Szolidaritás lapja 500 000 példányban jelent meg.) Ugyanakkor az NDK, Csehszlovákia és Románia keményvonalas kommunista elnyomást alkalmazott.

Milyen retorziókat alkalmaztak általában a pártállamok a szamizdatot létrehozókkal szemben?

A szamizdatokat létrehozókat megfigyelték, sorozatosak voltak házkutatások és rendőri zaklatások. (Pl. 10-12 fős operatív csoportok éjjel-nappal zavarták mindennapi életüket, lehallgatták a lakásaikat, telefonjakat, ügynököket építettek be a baráti körükbe és jelentéseket készítettetek róluk). Finomabb megfélemlítés volt a rendőrségi ellenőrzéseket nem politikai, hanem köztörvényes síkra (sajtóvétség, izgatás, provokált verekedés, közveszélyes munkakerülés, stb…) vinni, hiszen így köztörvényes bűnözőként lehetett pert indítani a megfigyelt személy ellen. (Pl. Demszky Gábort így ítélték el 6 hónap börtönre, 3 évre felfüggesztve ). Az egyéni életkörülmények ellehetetlenítése is a megtörést szolgálta: az állását elveszthette az, aki írt vagy készített szamizdatot az egész korszakban, de rendszeresen begyűjthették és elvihették egy-egy rövid időszakra a rendőrségre, útlevelet nem kaphatott, adminisztratív eszközökkel korlátozták jogait és akár kényszergyógykezelését  is elrendelhették.

A pártállam a szamizdatot veszélyként azonosította, hiszen a párttól független politikai vélemény bemutatása és ezáltal egy párttól független politikai kultúra megteremtése hosszabb távon politikai alternatívák megteremtését is jelentette. Ezért foglalkoztak a szűk értelmiségi kört érintő kiadványokkal a legmagasabb szinten. A hatalom egy idő után az ellenzék és a második nyilvánosság megosztását, korlátozását tűzte ki célul. Ezért felkínálták a hatalommal való alku megkötésének lehetőségét is: aki nem ír külföldre vagy szamizdatba, az nagyobb lehetőséget kap a publikációra. Ez a megosztó technika lehetővé tette számukra, hogy nyílt cenzúra nélkül is elérjék az öncenzúrát. Az öncenzúra a tabuk (a párt által tiltott témák, tartalmak) belsővé tételét jelentette. Így valósulhatott meg a hatalmi és az értelmiségi elit összefonódása annak a látszatnak a fenntartásával, hogy létezik értelmiségi diskurzus és pluralizmus az elsődleges nyilvánosságban.

Ezzel a folyamattal szálltak szembe a szamizdat-körök minden országban, ahol megfogalmazott céllá vált az, hogy ki kell lépni az öncenzúra és a konformitásra épülő értelmiségi létből. Meg kell teremteni a második nyilvánosságot, hogy meg lehessen találni azokat a tényezőket, melyekből le lehet vezetni az ellenzékiséget. Ugyanakkor azt is tudatosították magukban, hogy ez egy szűkkörű mozgalom, mert a tömegekhez nem jut el tevékenységük, és csak a romló anyagi helyzet, az életszínvonal esése mozdítja ki a helyzetet egy új alternatíva irányába.

A szamizdat technikai háttere

A szamizdat kiadásához az alkotó személyeken kívül szükséges volt a technikai infrastruktúra megteremtése is. Ez az előkészítés, létrehozás, terjesztés teljes folyamatát le kellett, hogy fedje, annak ellenére, hogy a pártállam minden ponton megpróbálta meggátolni, vagy megnehezíteni a létrehozását.

A szamizdat formáját tekintve lehetett egy kézzel sokszorosított lap, de indigóval, írógéppel és stencilgéppel vagy akár nyomdai előállítással létrehozott kiadvány is.^[1]

http://cultural-opposition.eu/courage/display/n1230

A kézíráson túllépve elsősorban írógéppel történő sokszorosítást, indigóval való többszörözést jelentett eleinte. A hatalom az írógépekről vett írásmintával akarta kontroll alatt tartani ezt az eljárást. Később a stencilgépek segítettek a sokszorosításban. Ezek meggyorsították az előállítást, mert írógéppel elkészült az alapszöveg, mely segítségével gyorsan lehetett tintával másolni egy dob forgatása segítségével.

http://courage.btk.mta.hu/courage/individual/n46941

Másik jellemző technika volt a szitanyomás, amihez meg kellett tanulni a ramka-technikát, a kezdetleges eszközök (képkeret, szitanylon, szitafesték, lehúzókés, stencilpapír, szögbelövő, stb…) alkalmazását kellett elsajátítani eldugott vidéki házakban, pincékben, padlásokban. Az előállított termék ezért gyenge minőségű volt, de a tartalma miatt még a nehezen olvasható szövegeket is el lehetett adni. Ezt a technikát Lengyelországból terjesztették el Magyarországon. Nagyon értékes volt a néhány Nyugatról becsempészett stencil- és offszet-gép, papír és festék.

A 80-as években előfordult az is, hogy a hatalom fel akarta tárni egy-egy csoport méretét, ezért ajándék- eszközökkel akarták őket lebuktatni, az előállítók ezt sokszor elfogadták (pl. ’lopott’ papír, festék), de utána gyorsan megszakították a kapcsolatot az adományozóval és felhasználták az eszközöket.^[2]

A szamizdat előállításához, írásához, raktározásához és terjesztéséhez is konspirációra volt szükség. A folyamat bármely részén le lehetett bukni és a hatalom retorziójával kellett számolni. Ezért a folyamatokat felosztották csoportok és egyének egymás között és igyekeztek a hatalom ellenőrzéseit elkerülni.

A folyamatot sokszor egy-egy szabadegyetemi előadás, értelmiségiek szabad beszélgetése előzte meg. Az itt született gondolatokat vetették később papírra az ellenzéki résztvevők. Bár már ezeket a csoportokat is megfigyelték, jelentéseket írtak a beépített ügynökök a tevékenységekről. Ez a folyamat a Registryből kiindulva a Mozgó Világ oldalán keresztül képekkel is dokumentált módon megtekinthető: https://mozgovilagfmc.tumblr.com/

A szerzők eleinte névtelenül, álnéven, szignóval írták a szövegeket, hiszen az állással rendelkezők retorziókra számíthattak. Később, egy-egy országban, például Magyarországon 1978-tól, már a valódi névvel is jelentek meg kiadványok. Mivel a szerzők jórészt állástalan, de következetes politikai elszántsággal rendelkező személyek voltak, akik egy része pont a szamizdatban való publikálás miatt vesztette el állását, ezért egy idő után a szamizdatban való megjelenés értelmiségi rangot is jelentett a második nyilvánosságban.

Az előállítás után a terjesztés is nehézségekbe ütközhetett, folytatódott a konspiráció. A terjesztés szamizdat-butikokban történt: ez lehetett egy lakás, munkahely, könyvtár, egyetem. A lebukás házkutatást vont maga után, amely során hatósági tanúk jelenlétében minden formaságot betartva elkobozták a kéziratokat, szövegeket, könyveket. Ezeket oldalanként jegyzőkönyvezték, hogy utólag a rendőrség vagy a titkosrendőrség részéről ne lehessen beleírni, hozzátenni kompromittáló részeket. A terjesztés is névtelen volt, álnéven, kezdőbetűkkel rögzítették a vásárlókat, hiszen a kiadványokért fizetni kellett, de keresett kiadványokról lévén szó, szerényen meg lehetett élni belőle, bár egy-egy komoly házkutatás anyagi veszteséget is jelentett az előállítók és terjesztők számára.^[3]

A szamizdat kiadványok tartalmi sajátosságai

A szamizdat szövegek a néhány oldalas értekezésektől a kicenzúrázott politikai, szociológiai és filozófiai tanulmányokon át egész regényekig, elemzésekig terjedtek. A szakirodalomban mintegy 16 kategóriát állítottak fel a hírektől a pornográfiáig. A szamizdatokban megjelent tartalmakat vizsgálva három nagy témakör rajzolódik ki: 1) marxista témákat boncolgató, 2) liberális, emberi jogi és végül, 3) nacionalista tartalmakat bemutató szövegek. A korszak végére az utóbbiak lettek a fontosabbak és sokszor össze is fonódott a tartalmuk a nemzeti és emberi jogi kérdések kapcsán .

Jellemző témák voltak a politikai tartalmak a hatalom által tabunak tekintett események pl. 1956 megítélése Magyarországon, a Charta77, Szolidaritás, stb Témaként megjelent a  vallás, a szegénység, a társadalmi kirekesztettség, a nemzeti kérdések, kisebbségek helyzete, a politikai alternatívák és másként gondolkodás eszméi. Az ellenzéki szolidaritás és közösség kialakítása, ami a hatalom számára egyre kínosabbá vált, ezért pl. Magyarországon1984-ben  az MSZMP Központi Bizottsága úgy határozott, hogy korlátozni kell’kis létszámú, de határozott politikai ellenzék nyilvános tevékenységét’. A szamizdat kör elleni fellépést a Központi Bizottságból 8 fő is figyelemmel kísérte. A szamizdat irodalom ezekre a folyamatokra is válaszul figyelemmel kísérte a Szovjetunió és a csatlós országok sorsát, az igazságszolgáltatás és az államvédelem összefonódását és bírálta a vezető politikusokat. Jelentős vita alakult ki a cenzúra és öncenzúra, az értelmiségi lét konformizmust elfogadó magatartása, a hatalom megosztó kísérleteinek bírálata kapcsán.

Szamizdat játék I.

A tevékenység ideje: ha szakköri feladatként jelenik meg, akkor a résztvevők aktivitásától függően lehet egy hét vagy annyi hét, ahányan ki akarják próbálni a játékban a saját képességüket.

Játékszabály: csak iskolaidőben lehet játszani, csak a csoporttagok tudhatnak róla a tanár irányításával. Semmiféle erőszakos cselekedet nem megengedett és őszintének kell lennetek egymással, ha lebuktok írjátok össze, mikor, hogyan történt!

Képzeld el, hogy elégedetlen vagy valamivel (néhány kártyára írjatok fel fogalmakat pl. sajtószabadság, vélemény szabadsága, elnyomás, demokrácia hiánya, vallásszabadság, egypártrendszer stb…).

A saját kártyádon szereplő problémát szeretnéd, ha mindenki megismerné. Fogalmazd meg 3 mondatban, majd súgd a melletted levő fülébe. Ő adja tovább a mellette levőnek. A kör végén az utolsó személy mondja el, mi jutott el hozzá a te problémádból és te is mondd el, mit mondtál. A játék bebizonyítja, hogy a szóbeliség egy-egy probléma kapcsán torzítja az információkat.

Ezután húzz új lapot és gondold át, miként tudnád mindenkihez eljuttatni a pontos gondolatodat?

A tanár a hatalom, neki joga van a játék hete során kétszer váratlanul ellenőrizni a táskákat, padokat, kabátokat. Akárkinél talál valamit, az vesztett!

• írd le annyiszor, ahányan vagytok (kapsz rá 1 hetet, de csak a suliban teheted, és a többiek feladata a te ellenőrzésed, ha rajtakapnak a másoláson, akkor elvesztetted a játékot.
• próbálj meg beszervezni társakat a sokszorosításra, de ha a tanár megtudja, hogy mit sokszorosítasz a hét során, akkor valaki elárult, elvesztetted a játékot. Minél több társad van, annál több pontot érsz el. (a végén nézzétek meg, hogy hány fő lehet az optimális alkotói kör)
• Ha meghallják a közös beszélgetést a témáról, elvesztetted a játékot! Nézzétek meg, hogy kialakítható-e egy konspiratív beszéd a témáról!
• a hét végén próbáld meg gondolataid elterjeszteni az iskolában. Ha valaki meglátja, hogy röplapokat terjesztettél, elvesztetted a játékot!
• Nézzétek meg, hogy egy félév alatt hányan vesztettek, tanult-e valaki a többiek hibájából és milyen technikákat alkalmaztatok az előállítás, terjesztés során!

A megbeszélést követően nézzétek meg a COURAGE adatbázist és keressetek kapcsolódási pontokat a játék és a valóság között !

Szamizdat feladat II.

Feldolgozás kerete: szakköri munka

Menete: alkossatok 3 fős csoportot a szakkörben! Mindenki válasszon ki egy-egy évtizedet (a pontos keretet a szaktanár jelöli ki, mert ez országonként eltérő lehet e régióban).

A csoportok készítsenek egy SWOT-analízist a szamizdat készítéssel kapcsolatban: miért érdemes elindítani, milyen veszélyei vannak, kikre számíthat, mik fenyegetik az alkotókat stb…. A swot-elemzés elkészülte után készítsetek egy prezentációt és mutassátok be egymásnak az adott időszakot és a döntést, hogy készítenétek-e és ha igen, miként készítenétek szamizdatot!

Szamizdat feladat III.

A szakköri munka során a Registry adatbázisát használva keressetek minimum három szamizdatot és három személyt az adott korszakból készítsetek prezentációt a kutatási anyagból és ezen adatok alapján vizsgáljátok meg, hogy a történelmi tények alapján mik voltak a közös vonások egy-egy időszakban és melyek azok a hatások, melyek végigkísérik az összes évtizedet!

^[1] Keressetek az adatbázisban minden egyes formára példát országotok és a térség országainak anyagából! Készítsetek prezit, kiállítást az osztályban a kigyűjtött anyagokból.

^[2] előállítás technológiai gyűjtéshez keretet ad a Courage gyűjtemény általános anyaga országonként

^[3] Így lehetett köztörvényes sajtóvétséggé alakítani a politikai cselekedetet.

^[1] Első feladat: végezz gyűjtést családi, ismeretségi körben szüleidnél, nagyszüleidnél, hogy mit néztek, olvastak, hallgattak, milyen kulturális eseményeket látogattak a korszakban. Ha iskolai osztályban, szakkörben végzitek, akkor nézzétek meg közösen azt a kulturális hálót, ami ezen generációk életét meghatározta.

^[2] http://cultural-opposition.eu/courage/display/n12768 a fenti linken található a témát alaposan bemutató kiállítás leírása és a kiállítási anyagból született kiadvány,

http://cultural-opposition.eu/courage/display/n175 horvát levéltár szamizdattal kapcsolatos gyűjteménye, http://cultural-opposition.eu/courage/display/n12378 a cseh Vokno szamizdat anyaga,

http://cultural-opposition.eu/courage/display/n3976 cseh és lengyel szamizdatok elérhetősége. Egyéb szamizdat keresések a weblapon keresztül lehetségesek.

^[3] Keressetek példákat a fenti döntés meghozatalának okairól saját országotok szamizdat készítői és írói életéből! pl.: Gábor Klaniczay private collection http://cultural-opposition.eu/courage/display/n42006, http://cultural-opposition.eu/courage/display/n27190,