Tanári segédlet - Courage – Gyűjtemények hálózata

Bevezetés

Ez a tanári segédlet a Courage Projekt oktatási anyagaihoz készült. Információkat és iránymutatásokat nyújt a tanárok számára, akik leckéket és játékokat, illetve az egyéb projekteredményeket (pl. Registry, egy összetett adatbázis, amely a kulturális ellenállás gyűjteményeit foglalja magába) használják tanulóikkal. A segédlet célja, hogy segítse az anyagok kreatív és sokféle használatát, nem az, hogy lépésről lépésre haladó óraterveket kínáljon fel. A tanárok maguk tervezhetik meg óráikat vagy más pedagógiai tevékenységeiket (például projektek, kirándulások, erdei iskolai foglalkozás, szakkör, tanulók vitafóruma stb.), felhasználva az oktatási anyagok különböző részeit (egy teljes leckét, a lecke néhány szövegrészét, a Registry leckében megadott elemeit, a játékokat a honlap Playground menüpontja alatt, a feladatokat a lecke végén stb.), figyelembe véve a tanulók sajátosságait és saját nevelési-oktatási céljaikat. Így a segédlet bevezetőt nyújt a Registryhez, és irányelveket fogalmaz meg oktatási használhatóságáról, helyet hagyva a tanárok sokféle tevékenységének anélkül, hogy konkrét óraterveket vagy módszertani utakat mutatna be.

A Courage Projekt, a Registry és felhasználása az oktatásban

A Courage Projekt (Cultural Opposition – Understanding the CultuRal HeritAGE of Dissent in the Former Socialist Countries – Kulturális ellenállás. Az ellenzékiség öröksége az egykori szocialista országokban) a kulturális ellenállás gazdag örökségével foglalkozik a volt szocialista országokban köz- és magángyűjtemények feltárásával és regisztrálásával. Szeretne túllépni a művészet és kultúra jól ismert, a szocialista propagandához és szocialista realizmushoz kötődő reprezentációin, a kor kulturális életének leegyszerűsítő értelmezésein, valamint a politikai ellenállás, disszidencia, ellenzékiség ismert toposzain, és a tágabb, akár mindennapi kulturális ellenállás és civil kurázsi formáira fókuszál. A projekt egyik legfontosabb eredménye az online adatbázis, a Registry, amely a gyűjtemények leírását tartalmazza, sok hasznos információval a hozzájuk kapcsolódó személyekről, történésekről, csoportokról, szövegekről stb. A Registryt létrehozó konzorcium meggyőződése, hogy a projekt során feldolgozott gazdag tartalmat ezzel a tágabb értelmezési kerettel érdemes az oktatás különböző formáiban használni. „Az online oktatási segédanyagok a volt szocialista országok rejtett és kevésbé hozzáférhető kulturális örökségét teszik láthatóvá, segítve ezzel a korszak oktatását, illetve megismerését.” A Registry az ellenzéki mozgalmak értékeit és történetét konkrét helyszínekhez, társadalmi csoportokhoz, személyekhez és szűkebb környezetükhöz köti. Így az anyagok a mai fiatalok családi vagy társadalmi közegéhez bizonyos szinten hasonló kontextust teremtenek, s emiatt ez a korosztály is tud kapcsolódni az egykori szereplőkhöz, eseményekhez.

A számtalan történet, személy, adat, szöveg, példa stb. által, amelyeket a gyűjtemények őriznek, a tanulók:

mélyebb tudást szerezhetnek a szocialista időszakról;
összetettebb képet nyerhetnek az együttműködés és ellenállás dinamizmusairól;
találkozhatnak a hősiesség, ellenállás, cselekvés értékeivel;
szembesülhetnek az együttműködés és szembenállás etikai és politikai dilemmáival;
fejleszthetik a történeti megértéshez kapcsolódó készségeiket;
és megérthetik, miért is olyan fontos az emlékek gyűjtése a múltból, és megőrzésük a jövő számára.

A Registry és a projekt többi eredménye is szabadon hozzáférhető forrás, amelyet a tanárok mindenféle segédlet nélkül is használhatnak. Készültek azonban oktatási anyagok is a pedagógusoknak, amelyek ezt a használatot bátorítják és segítik. Az anyagokat készítő szakemberek kiválasztottak egy-egy témát a projektből, és 8 leckét írtak játékokkal és feladatokkal. Ezek az anyagok példaként is mutatják, hogyan lehet a Registryt felhasználni az oktatásban a többi eredménnyel együtt (a kézikönyv, a filmfesztiválhoz és a kiállításhoz kapcsolódó anyagok).

A leckék célcsoportját a középiskolai diákok jelentik (12–18 éves korosztály). Az anyagok egy részét a tanulók maguk is tudják használni, segítség nélkül, de a leckék alapvetően tanárok számára készültek.

A Registrynek és a hozzá kapcsolódó oktatásnak megvannak a maga korlátai is. Az adatbázis már egy szelekció eredménye, és a leckék ennek a válogatott anyagnak csak néhány elemét tartalmazzák. Azt, hogy milyen eseményekre, történésekre összpontosít a Registry, meghatározzák a gyűjtemények. Ezenfelül, a Registry főképpen a gyűjtemények leírását tartalmazza, némi kísérő információval, tájékoztató jelleggel, de kevesebb forrásszöveggel, direkt a gyűjteményekben lévő anyaggal (képpel, dokumentummal stb.) rendelkezik. Ezért néhány leckében a Registryben lévő elemeket más források is kiegészítik.

A tananyagok angol verziója nemzetközi közeg számára készült, és megpróbálja felölelni minél több ország történelmét. A lefordított és adaptált nemzeti verziók aztán több, kifejezetten helyileg érdekes elemet tartalmaznak, és a helyi történésekre jobban fókuszálnak. Mindazonáltal a projekt egyik célja, hogy amennyire lehetséges, a tanulók rálássanak az egész kelet-európai kontextusra, és ne csak a saját nemzeti történelmükre.

Pedagógiai alapelvek és módszertan

Mivel a leckéket a tanárok szabadon használhatják, beépítve oktatási-nevelési tevékenységükbe, mindegyikük követheti a maga pedagógiai elveit, módszertani meggyőződéseit és szokásos gyakorlatát. Ebben a segédletben azonban az oktatási anyag készítői is felajánlanak egyfajta pedagógiai megközelítést mint lehetőséget, amely szintén alkalmazható.

Alapvető meggyőződésünk, hogy a múlt kulturális ellenálláshoz köthető alakjainak, csoportjainak, jelenségeinek, eseményeinek, szövegeinek és folyamatanak megismerésével a mai fiatalok a mára is érvényes attitűdöket, tudást és készségeket sajátítanak el. A történelem tanulmányozása segítheti őket, hogy másképp tekintsenek a jelenre. A leckék az ilyen új értelmezések kialakítását segítik elő. Az értelmezés olyan kritikus viszonyulást jelent a jelenhez és a múlthoz, amely felébreszti a keresés, „kutatás” vágyát, ezáltal új kérdések megfogalmazására serkent, fejleszti a kritikai és kérdésfelvető gondolkodást, reflexiót. Ezért a leckék a helyzetek összetettségét és dilemmáit állítják a középpontba, és több lehetséges értelmezést is felkínálnak. Inkább kérdéseket vetnek fel, aktívan bevonják a tanulókat, hogy a múlt és a jelen történései között kapcsolódásokat találjanak.

A tanulói aktivitás, amelyet a tanárok facilitálnak, alapvető jelentőségű a leckék mögött feltételezett pedagógiai folyamatban. Koncepciónk a cselekvés pedagógiájához köthető. A tanulókat aktív cselekvőnek tekintjük, akik ugyanakkor részei az őket körülvevő kontextusnak is, akárcsak a személyek és csoportok, akiket és amelyeket a leckék bemutatnak. Ez egyfajta pozitív feszültség az emberek proaktív cselekvőképessége és szociokulturális környezetbe ágyazottsága között. E környezetnek megvannak a maga határai, keretei és lehetőségei, amelyek befolyásolják az emberek attitűdjét és gondolkodását is. A tanárok gyümölcsöző módon használhatják ki a tanulási-tanítási folyamat során ezt a pozitív feszültséget, miközben megmutatják a tanulóknak a hasonlóságokat és különbségeket a történelmi és jelenkori szituációk között, ezzel is fejlesztve szociális kompetenciáikat. Így a diákok megtanulhatnak a saját valóságukra is ezen a komplex módon tekinteni, és megtalálhatják a módjait annak, hogyan léphetnek interakcióba saját társadalmi-kulturális környezetükkel. A tanárok segítségével a tanulók fontos tudáshoz juthatnak, elsajátíthatják a források értelmezéséhez szükséges készségeket, és reflektálhatnak saját valóságukra, ez pedig elősegítheti proaktív állampolgárrá nevelésük folyamatát is.

A különböző országokban alapvetően eltérő iskolai tantervek és tananyagok vannak. A leckék különösen ott integrálhatók az iskolai tantervbe, ahol az irodalmi és történelmi tanterv tárgyalja az államszocializmus időszakát. De a hivatalos tanterven is túl lehet lépni az anyagok segítségével, és ezek számos iskolai tantárgyhoz kapcsolhatók: művészeti tantárgyak, etika és társadalomismeret, osztályfőnöki óra, valamint mint projektek, tematikus napok vagy hetek, kirándulások, ünnepségek stb. A tanár felelőssége és szabadsága, hogyan adaptálja a leckéket és játékokat a különféle tantervi tartalmakhoz és tanulási helyzetekhez. Nem javasoljuk, hogy a leckék szövegét minden segítség nélkül kínálja fel a diákoknak önálló munkára, de a tanári felkészítés után és az ő segítségével a diákok később önállóan is használni tudják az anyagokat, a Registryt, a feladatokat és a játékokat.

A leckék struktúrája

A honlapon szereplő minden lecke azonos struktúrát követ. A segédlet alább bemutatja a lecke részeit és szerepüket.

A rövid bevezető bemutatja a lecke tartalmát, 2-3 mondatban összefoglalva. A honlapon ez a szöveg a címhez közvetlenül kapcsolódva jelenik meg, hogy segítse a felhasználókat a lecke tartalmának gyors átlátásában.
A lecke fontos fogalmai következnek. Nincs hozzájuk magyarázat, és több a szövegben sincs definiálva, de lényegesek a téma megértéséhez, mert ezek a tananyag kulcsfogalmai. A tanárnak el kell magyaráznia őket, vagy a segítségével a tanulóknak meg kell próbálniuk a lecke feldolgozása során definiálni, esetleg internetes keresést is igénybe véve.
A javasolt kompetenciák a lecke elején a tanulási kimeneteket, eredményeket (learning outcomes) adják meg, amelyeket a tanulók elérhetnek a leckéhez kapcsolódó sokrétű tevékenységeken keresztül: olvasva, a lecke szövegét feldolgozva, a Registryben kutatva, a feladatokat megoldva, a H5P feladatokkal játszva, beszélgetve, a tanárokkal és egymással a lecke tartalmáról vitatkozva. A tevékenységeket ideálisan a tanár vezeti és facilitálja, tehát neki kell hogy ezek, illetve lehetséges más kompetenciák (tanulási eredmények) a fejében legyenek. A kompetenciákból kiindulni fontos oktatási megközelítést jelent, amely a Courage „tanterv” cselekvésközpontú megközelítésével van összhangban. Azt feltételezi, hogy a tanár a leckékre nem egyszerűen feldolgozandó témaként tekint, hanem mint egy utazásra, amely a tanulók többféle ismeretét, attitűdjét és készségét fejleszti saját tanulási folyamatukon keresztül. Hasznos, ha úgy tervezi meg a pedagógiai folyamatot, hogy nemcsak a lecke ismeretekhez köthető tartalmát, hanem ezeket a tanulási eredményeket is a szeme előtt tartja.
A lecke főszövege hasonló egy tankönyvi szöveghez, de több interaktív elemet tartalmaz. A témát fejezetekre osztja. Előkészítés után a tanár elolvastathatja a fejezeteket (egyes részeket) a diákokkal, de javasoljuk, hogy mutassa (is) be valamilyen módon a lecke tartalmát. A tanári előadás vagy magyarázat után a tanulók vissza tudnak térni a szöveghez, és könnyebben tudnak majd vele dolgozni. A lecke maga részben bemutat történelmi eseményeket, személyeket, folyamatokat és forrásokat, és ezzel fejti ki, foglalja össze a témát, de a szövege gyakran meg is hívja a diákokat, hogy gondolkodjanak vagy keressenek meg valamilyen tartalmat a Registryben. A tanár használhatja a szöveget és a benne felvetett kérdéseket, hogy egyéni munkát, csoportos vitát vagy osztályszintű beszélgetést vezessen. A Registry és a linkek a lecke szerves részét alkotják, és sokkal gazdagabb anyagot kínálnak fel, mint maga a szöveg. A Registry végtelen lehetőséget kínál a tanulóknak, hogy kutassanak, és elmélyítsék tudásukat a különböző bemutatott gyűjteményeken és a hozzájuk kapcsolódó információkon keresztül. Az idő függvényében, a lecke bemutatása (vagy tanulói feldolgozása) után, az óra/órák alatt a tanár együtt is dolgozhat a diákokkal a Registryben: kereshetnek, olvashatnak és értelmezhetik az anyagokat, az egyéni, páros, csoportos és frontális munkaformák váltogatásával. Ezután feladatokat adhat a tanulóknak, amelyek révén egyénileg vagy csoportban használhatják tovább a Registryt (házi feladat, projektfeladat, csoportos feladat stb.). A feladatok egy része a leckék végén példa arra, hogyan használható a Registry a további tanulási folyamat elősegítésében. Ideális esetben a diákok kedvet kapnak arra, hogy tovább tanulmányozzák, használják a leckéket, a honlapot, a Registryt, az órák után is folytassák a kutatómunkát, a tanulást. Az itt leírt folyamat természetesen ettől teljesen eltérő is lehet, például, ha a tanár az anyagokat egy projektben, ünnepségen vagy iskolai kiránduláson használja… Ez a leírás (és maguk a leckék) csak a lehetséges pedagógiai út egy modelljével szolgál.
A feladatok példát nyújtanak arra, hogyan segíthető elő a tanulók aktivitása és tanulási folyamata. Általában a Registryhez és/vagy a tanulók saját környezetéhez kapcsolódnak. A tanár kiadhatja a feladatokat a diákoknak, de készíthet hasonlókat vagy egészen másféléket a tanulók körülményeinek, szükségleteinek, igényeinek és kompetenciáinak ismeretében. Fontos, hogy az oktatási folyamat tervezése során tevékenységekben és feladatokban gondolkodjék, mivel a leckékhez kapcsolt kompetenciák a tevékenységeken keresztül fejleszthetők, nem pusztán a tananyag elolvasása, egyszerű feldolgozása által. A tevékenységeket a tanárnak aszerint kell jól megterveznie, hogy a felsoroltak közül mely kompetenciákat szeretné célzottan fejleszteni.
A szakértők készítettek néhány további H5P feladatot (játékot) is, amelyek a honlap Játszótér részében találhatók. Ezek alapvetően egyéni használatra készültek – a tanulók önállóan játszhatnak velük tudásuk megszilárdítására –, de a tanárok is felhasználhatják őket a diákok elsajátított tudásának tesztelésére.