Uhl Antal (1902–1982) római katolikus lelkész volt. 1924-ben szentelték pappá Bakóczán. 1927-től Hőgyészen, majd Pécsváradon káplán. 1931-től Lille-ben a franciaországi magyar munkások lelkésze. Az 1941-es német megszállás alatt Párizsba rendelték a Magyar Katolikus Misszió vezetőjének. 1942-ben kb. félezer magyar állampolgárságot igazoló okmányt csempészett ki Budapestről Párizsba a magyarországi származású zsidóknak, hogy megmentse őket a deportálástól. Több száz párizsi magyarországi zsidónak kiállította a Magyar Katolikus Misszió tagsági igazolványát, mely a tulajdonosnak szabad közlekedést biztosított. A Gestapo 1944 októberében letartóztatta, 1943. januárban a német katonai bíróság 5 havi szigorított börtönre ítélte. Büntetésének megkezdéséig szabadon engedték, amit kihasználva Magyarországra menekült, Baranyaszentgyörgyön lett adminisztrátor, majd plébános. 1946. decemberben a pécsi népügyészségre idézték, mert ellenezte a svábok kitelepítését. 1971-ben címzetes prépost lett. 1982-ben halt meg Baranyaszentgyörgyi lelkészként.