Malgot István (1941-) szobrász, bábművész, rendező. Az 1969-ben alakított Orfeo-csoport alapító tagja.
1961-ben felvételt nyert a Magyar Iparművészeti Főiskolára, de az első félév után mestere, Borsos Miklós eltávolítása miatt félbe kellett szakítani tanulmányait, 1964-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult.
1966-ban kapcsolatba került a Pór György orosz-történelem szakos tanár által szervezett, maoizmussal szimpatizáló fiatalok csoportjával. A „Magyar Forradalmi Kommunisták Csoportja” az ELTE-n, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Műszaki Egyetemen és a Képzőművészeti Főiskolán fejtette ki tevékenységét, melynek célja a kommunista rendszer kritikája, megformálásának propagálása volt. Malgot az 1968. május–júniusban zajló „maoista per” negyedrendű vádlottjaként végül csak felfüggesztett büntetést kapott. Az eset ezzel együtt is figyelmeztetés lehetett számára, megtapasztalhatta, hogyan kezeli a kommunista uralom a másképp gondolkodókat.
Malgot korai munkái acélból öntött kisplasztikák voltak, a szobrászat azonban idővel háttérbe szorult munkásságában. Mintegy harminc éven át színpadi művek rendezésével, díszletek készítésével foglalkozott. Előszeretettel használt maszkokat, bábokat a színpadon és ötvözte ezek vizuális hatását az emberi test mozgásvilágával. 1969 őszén többedmagával megalapította a Képzőművészeti Főiskolán az Orfeo Bábegyüttest, melynek munkájában rendezőként vett részt.
Az Orfeo közösségét a művészi alkotás mellett az 1968-as diákmozgalmak hatására formálódó politikai nézetrendszer kötötte össze: marxista alapon álló erős rendszerkritika, az igazi baloldaliságtól eltávolodó, utasítás rendszerben működő párt és az egyéni érdekeket hajszoló társadalmi berendezkedés bírálata. Az Orfeosók a művészet eszközével társadalmi szinten kívántak cselekedni, előadásaikon keresztül a politikai gondolkodást és az önreflexiót ösztönözni.
1972-ben robbant ki az úgynevezett Orfeo-ügy, az együttest támadták a klutúrairányításért felelős pártszervek és a kommunista sajtó is. A vád az ellenséges, nyugati ideológiák terjesztése mellett főleg a közösség erkölcsileg züllöttnek minősített életmódja volt. A főbűnöst a KISZ központi lapjában, a Magyar Ifjúságban 1973 októberében megjelenő cikk írója Malgotban találta meg: tőle jóval fiatalabb lányokkal folytatott szexuális kapcsolatait, egykori disszidálási kísérletét, közokirathamisítási ügyét (egy működési kérelemre hiúságból diplomaszámot írt az államvizsgázása előtt) hozták fel ellene.
Az ügyészség végül a több mint három hónapos vizsgálat lezárultával nem emelt vádat, de az együttes nehéz helyzetbe került, kitiltották valamennyi művelődési házból. Malgot – és a színházi társulatot vezető Fodor Tamás – rendőrhatósági figyelmeztetést kapott „csoportos összejöveteleken hangoztatott társadalomellenes nézeteik miatt”. Malgot csak egy évvel később államvizsgázhatott le, 1973-ban kapott diplomát szobrász-rajztanár szakon.
Megosztó személyiségnek számít, 1970-es évekbeli szerepe, követői nagy száma ellenére sok támadás érte. Az Orfeo Csoport című 2009-es dokumentumfilmben (Rendező: Nemes István, Duna Műhely) az egykori tagok nyilatkozatai alapján az látszik, Malgot nem volt ideális vezető, az 1970-es években kibontakozott konfliktusok később sem oldódtak meg.
Az Orfeo bábosainak és színjátszóinak szétválása és a csoport önállósulása után Malgot a Népszínházban és a kecskeméti Katona József Színházban rendezett. 1989-ben a Soros Alapítvány támogatásával létrehozta a Mérték Kulturális Értékvédő Egyesületet és emellett egy cigány-színház megalapításába fogott. A kezdeti sikerek után a Hold Színház nevű társulat végül 1997-ben feloszlott.
Az 1990-es években Délkelet-Ázsiában utazgatott, könyv és film is megjelent úti élményeiről, ami súlyos kritikákat kapott. Forrai Éva Magyar Narancsban megjelent kritikájában a szexturizmus és a pedofília elfogadtatásának és népszerűsítésének nyílt szándékát olvasta ki a szerző soraiból. A 2000-es évek elejétől a Fideszhez köthető Szövetség a Nemzetért Polgári Kör tevékenységében vállalt aktív szerepet. Majd ismét visszatalált a szobrászathoz, 2015-ben nyílt műveiből kiállítás a Műcsarnokban.
