Hetényi Varga Károlyné a XX. századi diktatúra egyházi áldozatait kutató Hetényi Varga Károly özvegye és szerzőtársa. 1930-ban született Varga Borbála néven Szécsényben. A polgári iskola elvégzése (1946) után, a nehéz politikai, gazdasági helyzet miatt nem tudott továbbtanulni, és később érettségizett, majd az Állami Biztosító irodájában dolgozott. 1956 októberében tüdő tébécé megbetegedés miatt gyógykezelésen kellett részt vennie Budapesten a Korányi Szanatóriumban. 1957-ben tüdőműtétet hajtottak végre rajta. Felgyógyulása után, 1958–1960-ig ugyanott ápolónőként dolgozott, itt ismerkedett meg a kezelés alatt álló Hetényi Varga Károllyal, akivel 1960 júliusában házasságot kötött. Két fiúk született: Péter Pius 1961-ben, Károly József 1962-ben. Varga Borbála kezdetben a Komlói Városi Kórház Sebészeti Osztályán kapott állást, első gyermekük megszületése után körzeti ápolónőként dolgozott nyugdíjazásáig. Segített férje egyháztörténeti kutatásaiban, gépelte a hanganyagokat, rendezte a dokumentumokat, amit aztán férje szerkesztett kötetbe. Ő volt az első olvasó, aki átnézte, javította a kéziratokat. Férje halála (2002) után felajánlotta annak gyűjteményét a Ciszterci Nővérek Kismarosi Monostorának.
