Egyed András (1913–1984) piarista pap, tanár, ismert nyelvpszichológus volt. 1931-ben lépett a piarista rendbe, 1940-ben szentelték pappá. A budapesti tudományegyetemen francia-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett 1940-ben, bölcsészdoktori oklevelet 1942-ben. Párizsban filozófiát tanult 1934–1935-ben. Tanított a piarista rend tatai (1940–1941) és máramarosszigeti gimnáziumában (1941–1944). A német megszállással szembeni ellenállás tagja, a svéd Vöröskereszt intézményeiben részt vett az üldözöttek mentésében. 1944 decemberében a Gestapo bebörtönözte és megkínozta. 1945 februárjában szabadult. 1945–1948-ban a piarista rend budapesti, 1949–1951-ben váci gimnáziumának tanára, 1951-től 1974-ig általános iskolai tanár Budapesten. Kezdetben francia irodalom- és művelődéstörténettel foglalkozott, majd érdeklődése a nyelvészet, a pedagógia és a pszichológia határterületei felé fordult. Az indoeurópai és részben a finnugor nyelvi empirikus adatokra épülő új pszicholingvisztikai kutatási módszert dolgozott ki. Az International Council of Psychologists tagja volt.