Király Tamás (1950-2014) avantgárd divattervező, performanszművész (“ruhaszobrász” – ahogy hívta időnként magát) Gyöngyösön nőtt fel, kirakatrendezést tanult, Budapestre költözését követően, az 1970-es évektől kezdett el intenzíven a divat és a divattervezés felé fordulni. Először egy galériában kapott dekoratőri állást majd a Koppány Gizi nevével fémjelzett “New Art Studioban”, ahol az 1980-as évek végéig, Koppány berlini emgriációjáig alkotott. A váci utcai butikot rendszeresen látogatták a budapesti művészeti szcéna tagjai - leginkább zenészek - akiknek Koppány Gizivel karöltve fellépőruhákat is tervezett. A New Art Studio nemcsak közönsége miatt volt ismert, hanem az ún. élő kirakatai miatt is (élő modellek szerepeltek a kirakatban), melyeket maga Király rendezett. Szintén erről a helyszínről indultak 1981-től (később több is követte) Király Tamás első divatsétái is. Az első séta során az extravagánsan, excentrikusan öltöztetett modellek (főleg Király barátai) a belvároson keresztül vonultak át az Andrássy úton található Fiatal Művészek Stúdiójába (ahol Király is tag volt). Ezek a séták – Király Tamás elgondolásában – ellentpontok kívántak lenni az 1980-as évek Budapestjét uraló szürkeségnek és rossz öltözöttségnek. Az FMK fontos helyszíne volt a budapesti ellenkultúrának, Király itt ismerkedett meg többek között a konceptuális művész Erdély Miklóssal. Szintén az FMK pincéjében valósult meg első divatbemutatója “Rejtett divat” címen. Ruhaperformanszai (pl. a parlament kupoláját és a rajta található vörös csillagot mintázó ruhadarabok esetében, melyekről a Parlament előtt készítetett fotókat) botránykeltőek lehettek, mégsem került sor egyetlen esetben sem rendőri intézkedésre, ahogy nem vonták személyét belügyi megfigyelés alá sem.
Műveivel arra törekedett, hogy folyamatosan tágítsa a divat, képző-, és performansz művészet között feszülő határokat. Az 1980-as évek kulturális és társadalmi légköre erős hatást gyakorolt művészetére (köztük a “New Wave” zenekarok, leginkább az A.E. Bizottság gesamkunstwerk szemlélete). Életműve nem tartalmazott explicit politikai állásfoglalást ugyanakkor ironikus hangvétele (gondoljunk például a Vörös csillag ruhára) szubverzív performanszai rendelkeztek rendszerkritikus regiszterrel.
Az 1980-as évek közepétől négy tematikus bemutatót rendezett a Petőfi csarnokban Baby’s Dreams 1985, Boy’s Dreams 1986, Animal’s Dreams 1987 and Király’s Dreams 1989). A bemutatók alatt underground együttesek (URH, Kontroll Csoport, Sziámi) játszottak, az “hordhatatlan ruhákat” pedig budapesti átlagpolgárok mutatták be. Az évtized elejétől rendszeresen tervezett jelmezeket színházi darabok és filmek számára.
A hazai bemutatókat megelőzően és azzal párhuzamosan több külföldi show-t is rendez (1984, 1985 Berlin, 1985 New York), melyekkel nemzetközi hírnevet szerzett. A német Stern magazin újságírója “Kelet-Európa Gautier-jának” nevezi Kiráy Tamást. A külföldi felkérések ellenére Király soha sem hagyta el huzamosabb ideig Magyarországot, nem törekedett nemzetközi karrierre.
