COURAGE

gyűjtemények hálózata

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 1885-ben jött létre Kolozsvárott az erdélyi magyarság közművelődésének és népjólétének fejlesztése céljából. Az EMKE közadakozásból gyűlt vagyona az első világháború után a hadikölcsön s földbirtokainak az agrárreform javára történt kisajátítása következtében elveszett. A román állam egy évtizedig alapszabályait nem hagyta jóvá, így tevékenysége szűk körre korlátozódott, de az 1930-as évektől működése gazdagabban bontakozott ki. 1947-ben az új román kommunista hatalom megszüntette az EMKÉ-t, mint "polgári értékeket képviselő intézményt." 1991-ben az EMKE a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) segítségével újraalakult Brassóban. 2001-ben az EMKE levált az RMDSZ-ről, önálló ernyőszervezetként tevékenykedik tovább. 2004-től művelődési civil szervezetek szövetségévé vált.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) volt az első legális ellenzéki mozgalom a szocialista Magyarországon. 1987. szeptember 27-én alakult meg Lezsák Sándor lakitelki otthonának kertjében, létrehozói a Kádár-korszak népi-nemzeti ellenzékének tagjai voltak. A Fórum elsősorban a magyar nemzeti és kulturális hagyományok fontosságára hívta fel a figyelmet, a kapitalizmus és a kommunizmus helyett egy „harmadikutas” politikát tartott kívánatosnak. Az alapítók számára az egyik legnagyobb problémát a szomszédos szocialista országokban élő magyar kisebbség fenyegetett helyzete jelentette. 1988 szeptemberében az MDF tagságot toborzó mozgalomként bontott zászlót Lakiteleken. A Fórum nem-hivatalos lapjának, a Hitelnek 1988 novemberében jelent meg az első száma. Az 1988. év végére az MDF tagsága elérte a 10 000 főt. Az MDF első országos gyűlését 1989. március 11–12-én tartották, ahol elfogadták a szervezet hivatalos alapszabályát és első programját. Az MDF vezetői részt vettek az Ellenzéki, és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain. A mozgalom 1989. június 24-én jelentette be párttá alakulását, a Fővárosi Bíróság december 11-én vette pártként nyilvántartásba. Az 1989. október 20–22-én tartott második országos gyűlésen Antall Józsefet választották a párt vezetőjének aki az alapító-elnöktől, Bíró Zoltántól eltérően fokozatosan eltávolította a pártot a népi-nemzeti, „harmadikutas” irányvonaltól egy nemzeti-konzervatív és kereszténydemokrata ideológiájú párt felé.

A Magyak Kereskedelmi Bank 1950 óta létezik: ekkor nevezte át a Rákosi-rendszer az államosított Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot. Utóbbi a legrégebben működő mai értelemben vett bank volt, 1840-ben alapították. A szocializmus alatt csaknem végig a nemzetközi fizetési forgalom kizárólagos ágenseként működött, egészen az 1987-es bankreformig, amikor is átalakult szokásos tevékenységi körű kereskedelmi bankká. 1994-ben privatizálták, azóta is működik.

A Hagyományok Házát 2001. január elsején, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere alapította egy olyan nemzeti intézményként, amely ápolja és továbbélteti a Kárpát-medencei néphagyományt. A Hagyományok Háza egyben szolgáltató központ is, amelynek három nagy egysége van: a Folklórdokumentációs Osztálya a folklórdokumentációs munkához nyújt támogatást, Könyvtára és Archívuma a Kárpát-medencei, vagy távolabbi népekhez kapcsolódó népzenei-és néptánc-gyűjtéseket tartalmazza. A Népművészeti Módszertani Műhelye a népi kultúrát közvetíti, annak továbbélését támogatja néptáncbemutatók, koncertek, kiállítások, mesterség-bemutatók, játszóházak formájában. A Hagyományok Háza támogatja az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes művészeti munkáját.

 

A Magyar Történelmi Film Alapítvány, illetve jogutóda, a Magyar Történelmi Film Közalapítvány tizenhét esztendőn keresztül működött. Kezdetben a kuratórium előnyben részesítette az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével és a határainkon túl élő magyarság sorskérdéseivel foglalkozó pályázatokat. Később azonban elhagyták a tematikus megkötéseket, az alapítvány elsődleges céljának a jelenbe futó, XX. századi történelmi folyamatok ábrázolását, feldolgozását, megőrzését és gondozását tekintette.

A kuratórium tagjai: 1993-1998
Elnök: Perjés Géza, hadtörténész
Titkár: dr.Szakály Sándor, történész
Tagok: Böszörményi Géza, filmrendező (1997ben lemondott); Dr. Csorba Csaba, történész, főiskolai docens; Erdélyi János, filmrendező; Dr.Erdmann Gyula, történész, levéltár igazgató; Fábri Zoltán, filmrendező (1993 novemberében lemondott); Gaál István, filmrendező (1994 szeptemberében lemondott); Gulyás Gyula, filmrendező; Kardos István, forgatókönyvíró (1995 januárjától lett tag); Hanák Gábor, történész; Dr.Katus László, történész, egyetemi tanár; Kósa Ferenc, filmrendező; Obersovszky Gyula, újságíró, költő; Pongrátz Gergely, politikus; Rosdy Pál, történész, újságíró; Sára Sándor, filmrendező; Schiffer Pál, filmrendező; Dr.Varga János, levéltáros, akadémikus (1996.-ban lemondott); Dr. Vígh Károly, történész, újságíró

A kuratórium tagjai 1998. december 31-től:
Elnök: Hanák Gábor, történész
Titkár: dr.Szakály Sándor, történész
Tagok: Almási Tamás, filmrendező; Dr.Csorba Csaba, történész, főiskolai docens; Domokos Mátyás, történész; Erdélyi János, filmrendező; Gulyás Gyula, filmrendező; Dr. Izsák Lajos, történész; Kardos István, forgatókönyvíró; Dr. Katus László, történész, egyetemi tanár; Kósa Ferenc, filmrendező; Dr. Kövér György, történész; Macskássy Katalin, filmrendező; Maár Gyula, filmrendező; Obersovszky Gyula, újságíró, költő; Pacskovszky József, filmrendező; Perjés Géza, hadtörténész; Péterffy András, filmrendező; Rainer M. János, történész; Sára Sándor, filmrendező

A kuratórium tagjai 2005. december 31-től:
Elnök: Kósa Ferenc, filmrendező, politikus
Titkár: Dr. Szakály Sándor, történész képviselő
Tagok: Dr. Csorba Csaba, történész, főiskolai tanár; Domokos Mátyás, irodalomtörténész; Gulyás Gyula, filmrendező; Hanák Gábor, történész; Dr. Izsák Lajos, történész, egyetemi tanár; Dr. Kövér György, történész, egyetemi docens; Maár Gyula, filmrendező; Pacskovszky József, filmrendező; Peternák Miklós, művészettörténész, tanszékvezető egyetemi tanár; Péterffy András, filmrendező; Pörös Géza, szerkesztő, filmkritikus; Dr. Rainer M. János, történész, főigazgató; Regéczy Nagy László, történész; Sára Sándor, filmrendező; Vészíts Andrea, dramaturg