Az 1992-ben létrehozott Kallós Zoltán Alapítvány az elmúlt 25 évben hárompillérű tevékenységet végzett, ahol a népművészeti tevékenység, a múzeum és a gyűjteményhez kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások alárendelődtek a közművelődési tevékenységeknek, és különösen a főszerepet játszó oktatásnak. Az alapítvány már 1992-ben létrehozta a Mezőségi Művelődési Központot és ezzel elkezdődött a népzene és néptánc táborok szervezése. Életére kedvezően hatott a szórványkollégiumi folyamat beindulása 1999-ben, mert ettől kezdve a nyári időszakra korlátozott tevékenység egész évesre bővült. Az ekkor megnyitott magyar óvoda mellett, 25 év szünet után újraindította az elemi oktatást is Válaszúton. A kilencvenes évek legfontosabb eseményei között szerepel a néprajzi gyűjtemény 1998. évi megnyitása is a nagyközönség előtt.
A 2000-es években az alapítvány a felmerült igényekre válaszolt az erdélyi pedagógusokat célzó módszertani képzések elindításával és a fiatalokra fokuszáló szakmai továbbképzések szervezésével. Az anyagi erőfeszítések következtében is, 2007-ben sor került az új Mezőségi Szórványkollégium és Oktatási Központ felavatására. Az alapítványt a 2010-es években is a dinamikus, progresszív fejlődés jellemzi. A Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központ 2010. évi megnyitását követően sor került a nagysármási oktatási program, a kolozsvári magyar népzeneiskola-, és a válaszúti mezőgazdasági szakiskola elindítására. 2014-2016 között a nagysármási szórványkollégium átadását, a válaszúti népművészeti alkotóház avatása és a felsőtöki mezőgazdasági tangazdaság használatba adása követte.
Az alapítványt teljesen leköti a szórványkollégium működtetése és a múzeum fenntartása, melynek tárgyállományát Kallós, akárcsak a kommunista rendszer idején, saját anyagi forrásokból folyamatosan gyarapította. Jelenleg 140 gyermekkel foglalkoznak, a gyermeklétszám 30%-a román-magyar vegyes házasságokból származik. A tanuló diákok 5 megyéből érkeznek (Maros, Beszterce-Naszód, Szilágy, Fehér és Kolozs). Az alapítvány egész Erdélyt lefedi mind a pedagógusoktatás (továbbképző) szintjén, mind a hangszeroktatás szintjén. A népzeneoktatás ugyanis nemcsak iskolákban történik, hanem nyári táborokban is. Az alapítvány 2017-es ifjúsági táborában 228 fiatal volt, ebből 100 ingyenes hangszeroktatáson vett részt.
A Kallós Zoltán Alapítvány pecsétjének pók mintája egy mezőségi párnaminta motívuma. Létrehozásakor az alapító ezt választotta a pecsétre. Utólagosan is jó érzékkel meghozott választásnak bizonyult, miután az alapítvány az idők során pókhálószerűen fejlődött: középen ott van a pók, az intézmény, és körülötte vannak a körök, a tevékenységek. Bárhová megy a pók, a fonalán mindig visszajön a rezgés és eléggé nagy körben szétszórja a jelzéseit. Az alapítvány szakmai közösséget épít. A szórványkollégiumból kikerült diákokat visszavárják, alkalmaztak is már belőlük, lehetőség szerint munkahelyet biztosítanak nekik. Igyekeznek azokat a gyermekeket, akik a rendszerükben vannak, úgy irányítani, hogy megtalálják a helyüket. A közösségnevelés mellett, közösségmegtartó funkciója is van az intézménynek.
