a totalitárius rendszerek üldözöttjei alternatív oktatási forma
alternatív életmód és hétköznapi ellenállás
avantgárd, neoavantgárd
békemozgalom
cenzúra
demokratikus ellenzék
diákmozgalom
emberi jogokért küzdõ mozgalom
emigráció
etnikai mozgalom
film filozófiai/elméleti mozgalmak
független sajtó
hazafias mozgalom
ifjúságkultúra
irodalom és irodalomkritika
kisebbségi mozgalom kritikai tudomány
képzõmûvészet környezetvédelem
lelkiismereti okokból tiltakozók megfigyelés, ellenőrzés médiamûvészet népművészet
nőjogi mozgalmak
populáris kultúra pártellenzék
szamizdat és tamizdat
színház- és előadóművészet
tudományos kritika társadalmi mozgalom
underground kultúra
vallási mozgalmak
vizuális művészet zene
bútor
egyéb egyéb levéltári iratok egyéb mûalkotások eseménydokumentáció
festmények
film
fényképek
grafika
hangfelvételek
ipar- és népmûvészet
jogi és/vagy pénzügyi dokumentáció
kiadványok
képregény és karikatúra kéziratok
műtárgy
szobrok
technikai felszerelés
videófelvételek
zenei felvételek
öltözék
A gyűjtemény a Duna Kör Egyesület, egy 1980-as évekbeli civil mozgalom iratanyagát tartalmazza, mely azért alakult, hogy tiltakozzon a magyar kormány által tervezett nagymarosi gát felépítése ellen. A mozgalom szamizdat kiadványokkal, nyilvános vitákkal és tiltakozó akciókkal próbálta megakadályozni a gát felépítését. A Kör az új típusú alternatív mozgalmak közé sorolható, amelyek kiszélesítették a „hagyományos” értelmiségi ellenzékiség bázisát.
A Fekete Doboz videó-folyóirat volt az első független filmkészítő műhely Magyarországon a kommunista éra utolsó éveiben. E mozgalmas, nagy változásokat hozó időkben minden olyan tüntetésről és alulról induló kezdeményezésről beszámolt, melyekről a hivatalos nyilvánosság hallgatott vagy szándékosan félretájékoztatott. Kezdetben szamizdatként terjesztett filmjeivel a hazai rendszerváltás legnagyobb mozgóképes dokumentációját hozta létre.
A Soros Alapítvány iratai egyedülálló betekintést nyújtanak az 1980-as évek független, a hivatalos kultúrától eltérő, sőt, azzal nem egyszer nyíltan szemben álló kezdeményezések történetébe. Az Alapítványt ugyan nem ezek dokumentálására hozták létre: célja a független kultúra támogatása, nem pedig megörökítése volt. Ám a tevékenysége során keletkezett iratok egyben óhatatlanul dokumentálták is e szándék megvalósulását, s értékes kortörténeti gyűjteményként maradtak fenn. Összességükben pedig egy fontos ellen-kulturális mintát dokumentálnak: a központosított, a pártállam által finanszírozott és felügyelt kultúrával szemben a magán támogatással fenntartott, szabad kezdeményezésekre épülő kultúra alternatív modelljét.
Magyarországon a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) létrejötte kivételesen szerencsés egymásra találása volt a ’70-es, ’80-as évek fordulóján megéledő demokratikus ellenzéknek, az értelmiségi és művészeti ellenkultúráknak és a szociális gondokkal együtt növekvő társadalmi segítőkészségnek. A SZETA eredeti dokumentumai csak elszórtan, hiányosan maradtak fenn. Ad hoc forrásegyüttesét: a Blinken-OSA Archívum releváns dossziéit, Lengyel Gabriella online gyűjteményét és az Állambiztonsági Levéltár (ÁBTL) belügyi titkos jelentéseit esetenként hasznos további adalékokkal egészíthetik ki Havas Gábor, Nagy Bálint, Kozák Gyula, Hermann Zsuzsa és mások magángyűjteményei is.