a totalitárius rendszerek üldözöttjei alternatív oktatási forma
alternatív életmód és hétköznapi ellenállás
avantgárd, neoavantgárd
békemozgalom
cenzúra
demokratikus ellenzék
diákmozgalom
emberi jogokért küzdõ mozgalom
emigráció
etnikai mozgalom
film filozófiai/elméleti mozgalmak
független sajtó
hazafias mozgalom
ifjúságkultúra
irodalom és irodalomkritika
kisebbségi mozgalom kritikai tudomány
képzõmûvészet környezetvédelem
lelkiismereti okokból tiltakozók megfigyelés, ellenőrzés médiamûvészet népművészet
nőjogi mozgalmak
populáris kultúra pártellenzék
szamizdat és tamizdat
színház- és előadóművészet
tudományos kritika társadalmi mozgalom
underground kultúra
vallási mozgalmak
vizuális művészet zene
bútor
egyéb egyéb levéltári iratok egyéb mûalkotások eseménydokumentáció
festmények
film
fényképek
grafika
hangfelvételek
ipar- és népmûvészet
jogi és/vagy pénzügyi dokumentáció
kiadványok
képregény és karikatúra kéziratok
műtárgy
szobrok
technikai felszerelés
videófelvételek
zenei felvételek
öltözék
Bibó István (1911–1979) politológus, szociológus, a jogfilozófia kiváló művelője. 1956-ban Nagy Imre második kormányának államminisztere. A november 4-ei szovjet támadás után ő volt az egyetlen kormánytag, aki a parlament már megszállt épületében két napon át kitartott posztján. Ezalatt menekülés helyett megírta híres nyilatkozatát a magyarokhoz, a világ népeihez és az ENSZ-hez, melyben a magyar forradalom védelmében erkölcsi és politikai segítséget kért. Életfogytiglani börtönre ítélték; amnesztiával szabadult 1963-ban. Utóbb a késő-kádári időkben az értelmiségi ellenzék és az erőszakmentes ellenállás mintaképe lett kikezdhetetlen erkölcsi tartásával. Hagyatékának családi gyűjteményét – személyes dokumentumait, fényképeit, kéziratait, könyveit, hang és video felvételeit – közel negyven éve már fia, ifj. Bibó István művészettörténész, pedagógus gondozza szüleinek 1979 tavaszán bekövetkezett halála óta budai otthonában.
The Bogdan Radica Collection is a personal archival fund which Radica founded in the late 1940s. His daughter Bosiljka Raditsa and Professor Ivo Banac delivered the entire collection to the Croatian State Archives (CSA) on three occasions in 1996, 2001 and 2006. It contains vital records related to the history of Croatian political emigration and constitutes an integral part of the cultural opposition to the Yugoslav communist regime.
Bosnian Views, acultural and social journal, was launched in 1955 after a Vienna meeting of Bosnian and Herzegovinian emigrants. It was founded by Adil Zulfikarpašić, Smail Balić, and Muhamed Pilav, who also formed its editorial board. The magazine was officially launched as a non-political and non-party publication. Bosnian Views was not anti-communist, but it was critical of the regime, and condemned communist and authoritarian political practices. The editorial board’s aim was to gather the knowledge of Bosniak emigrés. A collection of the magazine can be found in the library of the Bosniak Institute – Adil Zulfikarpašić Foundation in Sarajevo.
Broņislava Martuževa (1924-2012) was a poet and participant in the underground resistance to the Soviet regime. The main part of the collection consists of her correspondence after her release from prison in 1956 until 2000, as well as poetry written while she was living underground in 1946-1951 and in a prison camp in Siberia, copies of the handwritten patriotic periodical Dzimtene (The Motherland) of which she participated in the production in 1950 and 1951, and some other items.