a totalitárius rendszerek üldözöttjei alternatív oktatási forma
alternatív életmód és hétköznapi ellenállás
avantgárd, neoavantgárd
békemozgalom
cenzúra
demokratikus ellenzék
diákmozgalom
emberi jogokért küzdõ mozgalom
emigráció
etnikai mozgalom
film filozófiai/elméleti mozgalmak
független sajtó
hazafias mozgalom
ifjúságkultúra
irodalom és irodalomkritika
kisebbségi mozgalom kritikai tudomány
képzõmûvészet környezetvédelem
lelkiismereti okokból tiltakozók megfigyelés, ellenőrzés médiamûvészet népművészet
nőjogi mozgalmak
populáris kultúra pártellenzék
szamizdat és tamizdat
színház- és előadóművészet
tudományos kritika társadalmi mozgalom
underground kultúra
vallási mozgalmak
vizuális művészet zene
bútor
egyéb egyéb levéltári iratok egyéb mûalkotások eseménydokumentáció
festmények
film
fényképek
grafika
hangfelvételek
ipar- és népmûvészet
jogi és/vagy pénzügyi dokumentáció
kiadványok
képregény és karikatúra kéziratok
műtárgy
szobrok
technikai felszerelés
videófelvételek
zenei felvételek
öltözék
A Darkó István Hagyaték – Egyed Péter Magángyűjtemény a rendhagyó gyermekkori tevékenység iratanyagain és a romániai kommunista rendszer egyetlen értékelhető erdélyi magyar hangjátékán túl, olyan írásokat tartalmaz, amely a korabeli cenzúrát kivédve, fantasztikus történetek formájában, lehetővé tette egy „Más” világ ábrázolását, amely merőben eltért a pártideológiától.
A Dobri János – Kolozsvár–Kerekdombi Református Egyházközség Gyűjtemény a névadó lelkész hitvalló életét és tevékenységét felölelő anyagokat tartalmazza, melyek az egyéni kiállás és áldozatvállalás bizonyítékai mellett, a romániai állami hatóságokkal, magánszemélyekkel folytatott hivatalos és magánlevelezés során, a református egyház túléléséért vívott harcán túl, betekintést nyújtanak a huszadik századi kisebbségjogi és emberi jogi küzdelem részleteibe is.
A Határ/idő/napló – erdélyi figyelő 1987 és 1989 márciusa között az egyetlen olyan cenzúrázatlan, magyarországi folyóirat volt, amely kizárólag e célból elindítva, rendszeresen hírt adott a terror és nyomor sújtotta Románia megpróbáltatásairól a Ceauşescu-diktatúra utolsó éveiben. A Budapesten szerkesztett, Magyarországon, Erdélyben és a nyugati magyarság körében egyaránt terjesztett, esetenként 3-6 íves lap e két év alatt 9 számot ért meg – az első 150, az utolsó 2 ezer példányban készült fénymásolatban, majd nyomtatásban. A lap fiatal újságíró, tanár és történész munkatársai abból a nyolcvanas évek kezdetén verbuvált, több mint kétszáz tagú önkéntes segély-mozgalomból kerültek ki, mely kezdetben informálisan az ETE (Erdélyieket Támogatók Egylete), majd 1990-től immár bejegyezve a TRANSCAR (Transylvania Caritas) néven vált ismertté.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a Román Kormány hatáskörébe tartozó közintézmény, amely 2007. óta működik. A Dokumentációs Központjának az a feladata, hogy elősegítse a romániai nemzeti kisebbségek kutatását, aminek érdekében elsődleges kutatási forrásokat is gyűjt és archivál.
Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, író és egyetemi tanár. Egyben az Együttélés Politikai Mozgalom megalapítója és a Charta 77 aláírója. Duray a csehszlovák kommunista rezsim nemzetközileg elismert ellenzéki politikusa volt. Politizálni a Csemadokban kezdett, ahol rövid ideig titkárként is tevékenykedett. Volt a Magyar Ifjúsági Szervezet (MISZ) vezetője, majd később a pozsonyi magyar főiskolásokat és egyetemistákat tömörítő József Attila Ifjúsági Klubnak az elnöke. 1978-tól a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának szóvivője. A rendszerváltás után megalapította az Együttélés Politikai Mozgalmat, aminek egészen 1998-ig volt az elnöke. 1998-tól a Magyar Koalíció Pártjának tagja.