a totalitárius rendszerek üldözöttjei alternatív oktatási forma
alternatív életmód és hétköznapi ellenállás
avantgárd, neoavantgárd
békemozgalom
cenzúra
demokratikus ellenzék
diákmozgalom
emberi jogokért küzdõ mozgalom
emigráció
etnikai mozgalom
film filozófiai/elméleti mozgalmak
független sajtó
hazafias mozgalom
ifjúságkultúra
irodalom és irodalomkritika
kisebbségi mozgalom kritikai tudomány
képzõmûvészet környezetvédelem
lelkiismereti okokból tiltakozók megfigyelés, ellenőrzés médiamûvészet népművészet
nőjogi mozgalmak
populáris kultúra pártellenzék
szamizdat és tamizdat
színház- és előadóművészet
tudományos kritika társadalmi mozgalom
underground kultúra
vallási mozgalmak
vizuális művészet zene
bútor
egyéb egyéb levéltári iratok egyéb mûalkotások eseménydokumentáció
festmények
film
fényképek
grafika
hangfelvételek
ipar- és népmûvészet
jogi és/vagy pénzügyi dokumentáció
kiadványok
képregény és karikatúra kéziratok
műtárgy
szobrok
technikai felszerelés
videófelvételek
zenei felvételek
öltözék
A Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége – SzMESz, korábban és később újra: MEFESZ – a Nyugatra menekült magyar diákok népes rajának világszervezete volt az 1956-os forradalom brutális eltiprása után. Az 1957 nyarán alakult Szövetség három földrész tizenhat országában mintegy 8000 magyar egyetemistát képviselt jó egy évtizeden át, évről-évre másutt megrendezett kongresszusaival, tanulmányi és kulturális programjaival, nemzetközi sajtókampányaival, tiltakozásaival és szolidaritási akcióival próbálván ébren tartani a magyar forradalom demokratikus és patrióta szellemét világszerte. Várallyay Gyula, 1956 őszén a Budapesti Műszaki Egyetem másodéves hallgatója, egyike volt az emigráns diákmozgalom leginkább aktív, elkötelezett vezetőinek, aki 1959 őszén egy évre megszakította a Harward Egyetemen tanulmányait, hogy a Szövetség genfi központjában az elnöki teendőket ellássa. Az SzMSz –1961-től újra MEFESZ – több mint fél évszázadon át jórészt washingtoni otthonában őrzött iratait 2016 nyarán adományozta a budapesti 1956-os Intézet Kézirattárának.
The collection was established in the period from 2010 to 2016. It includes personal memories and materials of members of the Turkish minority of Bulgaria, who today live in different countries, most of them in Turkey. The collection sheds light on the life of ethnic Turks in Bulgaria and their responses to the contradictory politics, in long periods - discriminatory and assimilatory, of the socialist state.
Szabó Rezső szlovákiai magyar ügyvéd és politikus. A hagyatékában olyan iratok találhatók, amelyek elsősorban a szlovákiai magyarság helyzetét vitatják a Csehszlovák Köztársaságban. Az iratok nagy része ahhoz az időszakhoz köthető, amikor Szabó Rezső a CSEMADOK titkára (1954–1969), ill. a Szövetségi Közgyűlés tagja volt (1969–1971). A hagyatékában olyan dokumentumok is megtalálhatóak, amelyek Szabó 1968-as tevékenységeihez köthetőek. 1968-ban Szabó egyike volt a szlovákiai magyarság követeléseit tételesen megfogalmazó értelmiségieknek. Hagyatékában megtalálhatóak azok a törvényjavaslatai és hozzászólásai, amelyek elsősorban a szlovákiai magyarság helyzetét vitatják, valamint egy néhány órás interjú, amely 2004-ben készült vele.
The collection reflects, on the one hand, the oppositional activity of the Romanian Greek Catholic (Uniate) Church towards the communist regime, and, on the other hand, the intense surveillance and harsh repression of this Church carried out by the repressive apparatus of the communist authorities. The Romanian Greek Catholic Church Ad-hoc Collection represents the most comprehensive collection of documents, which illustrates the multilayered resistance to dictatorship of one of the most repressed religious groups in communist Romania and its vivid underground religious activity from 1948 to 1989.
The bequest of Rusko Matulić, an American engineer and writer of Yugoslav origin, is held in the Hoover Institution at Stanford University. The collection largely encompasses Matulić's activities as a political émigré in the United States of America, when he mainly dealt with the publication of the bi-monthly bulletin of the Committee Aid to Democratic Dissidents in Yugoslavia(CADDY). The bulletin and organization acted as a part of the Democratic International, established in New York in 1979. Mihajlo Mihajlov, one of the most prominent Yugoslav dissidents, was a member and the main initiator of launching the CADDY organization and its bulletin. Rusko Matulić was Mihajlov's main collaborator in the overall CADDY project.