a totalitárius rendszerek üldözöttjei alternatív oktatási forma
alternatív életmód és hétköznapi ellenállás
avantgárd, neoavantgárd
békemozgalom
cenzúra
demokratikus ellenzék
diákmozgalom
emberi jogokért küzdõ mozgalom
emigráció
etnikai mozgalom
film filozófiai/elméleti mozgalmak
független sajtó
hazafias mozgalom
ifjúságkultúra
irodalom és irodalomkritika
kisebbségi mozgalom kritikai tudomány
képzõmûvészet környezetvédelem
lelkiismereti okokból tiltakozók megfigyelés, ellenőrzés médiamûvészet népművészet
nőjogi mozgalmak
populáris kultúra pártellenzék
szamizdat és tamizdat
színház- és előadóművészet
tudományos kritika társadalmi mozgalom
underground kultúra
vallási mozgalmak
vizuális művészet zene
bútor
egyéb egyéb levéltári iratok egyéb mûalkotások eseménydokumentáció
festmények
film
fényképek
grafika
hangfelvételek
ipar- és népmûvészet
jogi és/vagy pénzügyi dokumentáció
kiadványok
képregény és karikatúra kéziratok
műtárgy
szobrok
technikai felszerelés
videófelvételek
zenei felvételek
öltözék
A Balázs Béla Stúdió létrejöttét fiatal filmrendezők kezdeményezték 1959-ben, azonban csak 1961-ben intézményesült, mint a főiskolát végzett filmesek gyakorlóterepe, ahol filmeket készíthetnek bemutatási kötelezettség nélkül. Tagjaiból választott vezetősége révén részleges autonómiával rendelkezett az éves költségvetés elosztása felett. A hetvenes években kívülállók (nem a főiskoláról érkező értelmiségiek) is bekapcsolódhattak a stúdió tevékenységébe, amelyet egyre inkább két markáns irányzat, a társadalomelemző dokumentarizmus és a filmnyelvet elemző experimentalizmus párhuzamos jelenléte jellemzett.