A Soros Alapítvány iratai egyedülálló betekintést nyújtanak az 1980-as évek független, a hivatalos kultúrától eltérő, sőt, azzal nem egyszer nyíltan szemben álló kezdeményezések történetébe. Az Alapítványt ugyan nem ezek dokumentálására hozták létre: célja a független kultúra támogatása, nem pedig megörökítése volt. Ám a tevékenysége során keletkezett iratok egyben óhatatlanul dokumentálták is e szándék megvalósulását, s értékes kortörténeti gyűjteményként maradtak fenn. Összességükben pedig egy fontos ellen-kulturális mintát dokumentálnak: a központosított, a pártállam által finanszírozott és felügyelt kultúrával szemben a magán támogatással fenntartott, szabad kezdeményezésekre épülő kultúra alternatív modelljét.
-
Hely:
-
Budapest Arany János utca 32, Hungary 1051
-
Téma:
-
Alapítás ideje:
-
Ajánlott tétel:
A Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége – SzMESz, korábban és később újra: MEFESZ – a Nyugatra menekült magyar diákok népes rajának világszervezete volt az 1956-os forradalom brutális eltiprása után. Az 1957 nyarán alakult Szövetség három földrész tizenhat országában mintegy 8000 magyar egyetemistát képviselt jó egy évtizeden át, évről-évre másutt megrendezett kongresszusaival, tanulmányi és kulturális programjaival, nemzetközi sajtókampányaival, tiltakozásaival és szolidaritási akcióival próbálván ébren tartani a magyar forradalom demokratikus és patrióta szellemét világszerte. Várallyay Gyula, 1956 őszén a Budapesti Műszaki Egyetem másodéves hallgatója, egyike volt az emigráns diákmozgalom leginkább aktív, elkötelezett vezetőinek, aki 1959 őszén egy évre megszakította a Harward Egyetemen tanulmányait, hogy a Szövetség genfi központjában az elnöki teendőket ellássa. Az SzMSz –1961-től újra MEFESZ – több mint fél évszázadon át jórészt washingtoni otthonában őrzött iratait 2016 nyarán adományozta a budapesti 1956-os Intézet Kézirattárának.
-
Hely:
-
Téma:
-
Alapítás ideje:
-
Ajánlott tétel:
Magyarországon a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) létrejötte kivételesen szerencsés egymásra találása volt a ’70-es, ’80-as évek fordulóján megéledő demokratikus ellenzéknek, az értelmiségi és művészeti ellenkultúráknak és a szociális gondokkal együtt növekvő társadalmi segítőkészségnek. A SZETA eredeti dokumentumai csak elszórtan, hiányosan maradtak fenn. Ad hoc forrásegyüttesét: a Blinken-OSA Archívum releváns dossziéit, Lengyel Gabriella online gyűjteményét és az Állambiztonsági Levéltár (ÁBTL) belügyi titkos jelentéseit esetenként hasznos további adalékokkal egészíthetik ki Havas Gábor, Nagy Bálint, Kozák Gyula, Hermann Zsuzsa és mások magángyűjteményei is.
-
Hely:
-
Téma:
-
Alapítás ideje:
-
Ajánlott tétel:
Az 1985 őszi budapesti Kulturális Fórum és Ellen-Fórum dokumentumai jól tükrözik a kelet-nyugati kapcsolatok küszöbön álló változásait a politika és a diplomácia terén, ám még inkább a kulturális szabadság markánsan új felfogását, mely azt az emberi jogok elválaszthatatlan részének tekintette. A hivatalos Fórumra 35 ország 850 küldötte érkezett Budapestre, a várost hat hétre valósággal megszállta a szakértők és diplomaták hada. Ám a nagyobb részt protokolláris program helyett a valódi újdonság, ami a világsajtó és a szamizdat köreit, a nyugati közvéleményt és a keleti „másként gondolkodókat” egyformán lázba hozta – a buzgó belügyi elhárításról nem szólva –, inkább az a szabad eszmecsere volt, amit 100-150 író és értelmiségi, Keletről, Nyugatról egyaránt három napon át folytatott előbb Eörsi István költő, majd Jeles András filmrendező lakásán. A fennmaradt rész-gyűjtemények erről kínálnak számos izgalmas, magyar és nemzetközi érdekű forrást.
-
Hely:
-
Téma:
-
Ajánlott tétel:
Bibó István (1911–1979) politológus, szociológus, a jogfilozófia kiváló művelője. 1956-ban Nagy Imre második kormányának államminisztere. A november 4-ei szovjet támadás után ő volt az egyetlen kormánytag, aki a parlament már megszállt épületében két napon át kitartott posztján. Ezalatt menekülés helyett megírta híres nyilatkozatát a magyarokhoz, a világ népeihez és az ENSZ-hez, melyben a magyar forradalom védelmében erkölcsi és politikai segítséget kért. Életfogytiglani börtönre ítélték; amnesztiával szabadult 1963-ban. Utóbb a késő-kádári időkben az értelmiségi ellenzék és az erőszakmentes ellenállás mintaképe lett kikezdhetetlen erkölcsi tartásával.
Hagyatékának családi gyűjteményét – személyes dokumentumait, fényképeit, kéziratait, könyveit, hang és video felvételeit – közel negyven éve már fia, ifj. Bibó István művészettörténész, pedagógus gondozza szüleinek 1979 tavaszán bekövetkezett halála óta budai otthonában.
-
Hely:
-
Téma:
-
Alapítás ideje:
-
Ajánlott tétel: