Deim Pál 74 éves. Az Ernst Múzeumban rendezendő retrospektív kiállítás elébe megy a jubileumokkor szokásos ünneplésnek, s már előre köszönti a már élő klasszikussá lett művészt.
Szentendrén gazdag hagyománya van a képzőművészetnek. Deim Pál szerencsés alkat, éppen ebben a kisvárosban jött a világra és a hely szelleme bizonyára közrejátszott élete alakulásában. Mestereinek az itt alkotó művészek közül elsősorban Vajdát, Barcsayt vallja. A szentendreiség festői nyelve elsősorban Deim képtémák jellegzetes motívumaiban (házfalak, bádogkeresztek, kőkeretek) érzékelhető. Külföldi ösztöndíjai (1967. Brüsszel, Párizs) hozományaként formanyelve absztraktabbá, geometrikusabbá válik. Megalkotja jellegzetes idol figuráját, egy az emberi test alakját követő bábfigurát, amely ettől kezdve lenyomatként, árnyékként, félbe, negyedbe vágva, elforgatva, merészen vagy visszahúzódva de minden alkotáson és közegben megjelenik, kohéziót és igazodási pontot teremtve szuggesztív művészetében.
1978-ban maga állított össze egy listát, arról milyen asszociációkat idéz meg számára a bábu és az összeillesztett kettősbábu.
Bábu: ember, nő, férfi, múmia, pozitív, negatív, álló, fekvő, fekete, vörös, hegy, őshernyó, rakéta, beprogramozott, jelenlét, hiány, rács, búvóhely, ősanya, lugas, ház, barlang, koporsó, behatolás, lebegés, űr, nyugalom, organikus, személytelen, arcnélküli, mindenki, egyedül.
Kettősbábu: emberpár, ádám-éva, emberiség, társak, szerelem, szeretkezés, megtermékenyülés, együtt, összebújva, rettegés, félelem, kiszolgáltatottság, megalázottak, pozitív-negatív, fény-árny, ellentét, egység, biztonság, egész, kapcsolat, tagadás, nyitány, kezdet, vég.

A bábu születéséről és alakváltozatáról azóta számos tanulmány született, itt a kiállításon most a képekkel, szobrokkal illusztráljuk a "bábu útját", amely küzdelmes, fájdalmas és örömteli egyszerre. Deim Pál bábjai (bábui) állandó pictogarmmok, úgy, hogy mégis mindig változásban vannak. Örökké érintkeznek a külvilággal, egymással taszítják, vonzzák, tartják, elejtik, összenyomják egymást. Egyszerre hétköznapiak és a transzcendens világ küldöttei.

14 éve adott legutóbb otthont Deim életmű-kiállításnak az Ernst Múzeum. A jelenlegi kiállítás koncepciója részben eltér az előzőétől. Elsősorban az elmúlt 14 év műveinek bemutatására törekszik, mivel ezek a 2002-ben e szentendrei MűvészetMalomban rendezett jubileumi kiállítást kivéve nem voltak láthatóak, magángyűjteményekben vagy a mester műtermében rejtőznek. A kiállítás másik sarokpontja Deim korai, az útkeresését jelző művei, amelyek szintén ritkán vagy egyáltalán nem voltak láthatóak a nagyközönség számára.

Forrás: http://mucsarnok.hu/kiallitasok/kiallitasok.php?mid=56294b0b24726&tax=