A Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulója alkalmából készült film komplex áttekintést nyújt a forradalmi gyakorlatról, a terror pszichológiájának fényében. Magyar Dezső rendező és Bódy Gábor forgatókönyvíró különböző irodalmi források és korabeli híradórészletek segítségével többrétegű narratívát hozott létre, melybe a film készítésének időszakára vonatkozó utalások is belefértek.

Az inspiráció forrásai Sinkó Ervin Optimisták című regénye, valamint Lengyel József és Szamuely Tiborné visszaemlékezései voltak, de Lukács György vonatkozó teoretikus fejtegetéseit is több helyen beépítették, csakúgy, mint Mao- és Che Guevara-idézeteket.

A film beszélő fejeken keresztül modellezi a forradalmat, akik egymás elképzeléseire reflektálnak. Noha a történet valós eseményeken alapul, a szereplők kitalált személyek. A szerepeket azonban profi színészek mellett valódi radikális értelmiségiek és művészek alakítják, akik kemény vitákat folytatnak a forradalmi cselekvés lehetőségeiről, az erőszak dilemmájáról és a a munkásosztály kultúrájának lényegéről.

A prágai tavasz és a nyugati diákmozgalmak eseményeire vonatkoztatva ezek a viták úgy is olvashatók, mint a forradalom és a társadalmi autonómia lehetőségét mérlegelő, a marxista-leninista elveket elvető radikális kijelentések. 1919 eseményeinek metaforikus olvasata lehetőséget teremtett a filmkészítők számára 1968 megvitatására is. E felforgatónak számító aspektusai miatt a film elkészülte után be is lett tiltva.

A BBS, a MAFILM és a Színház- és Filmművészeti Főiskola koprodukciójában 1969-ben készült film 2006-ban jelent meg dvd formátumban, a Műcsarnok, a Magyar Filmintézet és a BBSA közös kiadásában. Jelenleg itt is elérhető: https://youtu.be/vH4N_MJ2vvE